Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Nagy József: A Heves megyei munkásság harcai az 1905—1906-os belpolitikai válság idején
c) Az 1906. évi további bérharcok A hevesi megmozdulás és elfojtása csupán előjátékát jelentették az egész évre jellemző földmunkásmozgalomnak. A birtokosok, különösen az aratási időszakra igyekeztek felkészülni, hiszen erre az időre volt várható a legnagyobb megmozdulás és az aratás volt az, ahol a munka gyors befejezése különösen érdekében állt a tulajdonosoknak. A Heves megyei Gazdasági Egylet kezdeményezésére 1906 telén aratógép-szövetkezet alakult, melybe a gazdák holdanként 1 korona, biztosítás címén befizetett összeggel beléphettek. Ezen a pénzen 100 db Dering-féle aratógépet vásároltak, melyet a megye három pontján helyeztek el bevetésre készen. 9 3 Megtervezték, hogy aratósztrájk esetén melyik bázisról biztosítják a birtokosok szükségletét. Június elején az aratógépek már a kijelölt helyeken voltak, s ettől kezdve a megye birtokosai szinte izgatottan várták az első sztrájk kitörését. 9 4 Ez nem pusztán feltételezés, ugyanis az első arató sztrájkról és az aratógépek bevetéséről minden helyi lap tudósított, július elején pedig az alispán is részletesen foglalkozott vele a közigazgatási bizottság ülésén. Az első aratósztrájk Winterberg Gyula horti gazdaságában tört ki, ahol 100 pár arató abbahagyta az aratást és az arató rész mellé naponta 1 korona munkabért követeltek. A földbirtokos csendőri fedezettel azonnal kihozatta Hatvanból az aratógépeket, de még munkába sem kellett őket állítani, amikor a munkások már maguk ajánlották fel a munka folytatását. 9 5 Közvetlen ezután Adácson (Olgamajorban), Gyöngyöshalászon és Karácsondon került sor arató sztrájkra, amelyek azonban az aratógépek megjelenése után megszűntek. A megyei közigazgatási bizottság július 6-i ülésén maga az alispán is így értékeli az aratógépek munkába állítását: „Nagy befolyással voltak a munkások elhatározására az aratógépek is, melyeket midőn az érdekelt birtokosok bevezettek a learatandó táblákra, a felizgatott munkások ellenállása megtört." 9 6 Az említetteken kívül aratósztrájk volt még 1906 nyarán Füzesabonyban, Vámosgyörkön, Viszneken, Átányban és Dormándon is. Ezek közül csak az átányi és dormándi aratók értek el némi eredményt, a többit hatósági erőszakkal szüntették meg. Ebben az évben a megye mintegy 30 uradalmában napszámos-és cselédsztrájk is volt. 9 7 Az aratómunkások mozgalmával ellentétben a napszámos-és cselédkövetelések az esetek többségében legalábbis részleges eredménnyel végződtek, shatósági közvetítésre is alig került sor. Sikerrel járt a bérmozgalom Egerbaktán, Demjénden, Feldebrőn, Füzesabonyban, Kálban, Verpeléten, Ludason, Átányon, Boconádon, Erdőtelken, Kiskörén, Kömlőn, Pélyen, Tarnaőrsön, Tarnazsadányban, Sírokban, Recsken, Poroszlón. Csányon a Grünwald testvérek gazdaságában 250 napszámos kétnapi sztrájk után béremelésben részesült, ugyancsak Csányon viszont Halász Aladár felmondott 42 cselédjének, mert éves bérük felemelését kérték. 9 8 1906-ban az ipari munkások is számos esetben nyúltak a munkabeszüntetés fegyveréhez. Ezek részben bérharc jellegűek voltak, részben a szakszervezeti jogok elismertetéséért folytak. A sztrájkok sorát az egri asztalos munkások kezdték meg február 19-én. A sztrájk célja béremelés és a munkaidő megrövidítése volt. A mozgalomhoz nyolc műhelyből 50 munkás csatlakozott, volt azonban kisebb műhelyekben néhány sztrájktörő is. 9 9 A sztrájkolok a Dobó vendéglőben ütötték fel a sztrájk tanyát, s innen járták végig az üzemeket, hogy a sztrájk megtartását ellenőrizzék. Február 20-án délután a sztrájkolok dolgozó munkásokat találtak a Kardos-féle és Marz-féle műhelyekben. Verekedés tört ki a sztrájkolok és sztrájktörők között, amelybe később a tulajdonosok és a rendőrök is bekapcsolódtak. A Marz-féle műhelyben egy lövés is eldördült, mely Bikkfalvi János 19 289
