Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Nagy József: A Heves megyei munkásság harcai az 1905—1906-os belpolitikai válság idején
sztrájkoló munkást megsebesítette. 10 0 Bikkfalvinak a sebe később elgennyesedett és május 11-én meghalt. 10 1 A sztrájk március 12-én a munkások teljes győzelmével ért véget. Alig múlt el az asztalossztrájk, amikor április 1-én mozgolódni kezdtek az egri építőmunkások. 40 fillér minimális órabért és munkaidő-csökkentést követeltek. A lényeg azonban a szakszervezeti jogok elismertetése volt. A következőket követelték: 1. ha segédre van szükség, akkor a mester azt köteles a Magyarországi Építőmunkások Szövetségének helyi csoportjától kérni. Máshonnan jött munkás csak akkor dolgozhat, ha belép a szervezetbe. 2. Tíz munkás után csak egy tanuló tartható. 3. A bizalmi férfit ismerjék el. 10 2 A kőművesmesterek a munkások követeléseit nem fogadták el. Bérkérdésben a munkaadók 36 fillértől 50 fillérig menő órabért javasoltak, a szakszervezeti jogokat azonban elvetették. Miután több tárgyaláson megegyezés nem jött létre, a mesterek elhatározták a sztrájkoló 110 munkás kizárását. Közjegyző előtt kötelezték magukat, hogy a munkások követelésének nem engednek és a kizárt munkásokat három évig nem alkalmazzák. 103 Április 28-án azonban hatósági közbenjárással már megindultak az egyeztető tárgyalások és május 10-én lényegében a tőkések győzelmével véget ért a sztrájk. A megegyezésről hírt adó helyi lap így ír: „3 évre kötelezően egy közös munkarendben állapodtak meg. Nem törődnek vele, hogy szociáldemokrata-e a munkás, vagy keresztényszocialista, vagy szervezetlen. A bizalmi férfi rendszert elvetették." 10 4 Nincs adatunk arról, hogy béremelést sikerült-e elérni és arról sem, hogy a szakszervezeti központ anyagilag támogatta-e, de a sztrájkoló munkások bérvesztesége több mint 5700 korona volt. 10 5 1906-ban Egerben sztrájkoltak még a cipészek, ácsok és az igazságügyi palota építésénél dolgozó napszámosok. Az ácsok június 18-án 40 filléres minimális órabér eléréséért mentek harcba, s egy hét alatt eredményt értek el. 10 6 Az igazságügyi palotánál dolgozó napszámosok október 29-én léptek sztrájkba a munkaidőnek 10 óráról 8 és fél órára való rövidítése céljából. Ebben a mozgalomban 31 munkás vett részt és egy nap múlva eredménnyel járt. 10 7 A gyöngyösi kőművesek és ácsok is eredményes harcokat folytattak ebben az évben. Február végén a kőművesek szálltak síkra a minimálisan 40 fillér órabér eléréséért és 12 napi sztrájk után teljesítették követelésüket. 10 8 Ez év nyarán még egy kisebb sztrájk volt a gyöngyösi kőműveseknél. Július 27-én a Takarék- és Hitelszövetkezet építésén dolgozó munkások és munkavezetőik között ellentét alakult ki, s a művezető eltávolítását követelve, a munkások letették a munkát. 1 0 9 A gyöngyösi ácsok béremelést követelve, május második felében léptek sztrájkba, mire a munkaadók kizárták őket. Három heti kitartás után győztek. Az új szerződést két évre kötötték meg úgy, hogy a minimális órabér 1906-ban 40, 1907-ben 43 fillér lehet. 11 0 Volt még néhány kisebb, de sikere és eredménye miatt mégis említésre méltó mozgalom. 1906 június elején a gyöngyösi bádogosok fél napi tárgyalás után új munkarendet vívtak ki. A munkaidő napi 10 óra, a minimális órabér átlagban 28 fillér, az idősebbeknek 40 fillér lett. 11 1 Október elején a hatvani cukorgyár munkásai elégedetlenkedtek. Az igazgatóság már a sztrájk kitörése előtt tárgyalásokat kezdett a munkásvezetőkkel és októberre 20%-kal, a többi hónapra 10%-kal felemelte a béreket. 11 2 * * * Összességében megállapíthatjuk, hogy 1905—1906-ban a Heves megyei munkásság szervezeti és politikai megerősödése jelentősen előrehaladt. Nemcsak a szakmai szervezetek szilárdultak meg, hanem sor kerülhetett a megyei pártszervezet kiépítésének megkezdésére is. A korábbi évek eredményeire építve sor kerülhetett több szakmában a kol290
