Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Nagy Andor: Az Iskolatelevízió műsorainak optimális hatásfokkal történő beépítése a pedagógiai folyamatba

A történeti visszapillantás ilyen szempontból is szerencsés, mert a fejlődés azt tükrözi, hogy amíg az első években a műsor teljes mértékben eszközei, sőt segédeszközei voltak a pedagógusnak, később mintegy önálló médiumként vállaltak különböző pedagógiai funkciókat. Magától értetődik, hogy a különböző szerepet betöltő műsorok másmás magatartást igényeltek a pedagógusoktól. Ebből a tényből is adódik, hogy valamiféle séma itt se adható. Mivel vizsgálataink abból indultak ki, hogy az iskolatelevíziós műsorok szerves részét kell képezzék a pedagógiai folyamatnak, amelynek viszont irányítója kétségkívül az osztálytanár, így az optimalizálás szempontjából is mérlegelni kell a pedagógus személyiségét, tevékenységét. Az iskolatelevíziós műsorokat felhasználó pedagógus munkájának vizsgálata elsősorban a szakmai és speciálisan telepedagógiai felkészültsége megállapítására törekedett. Ez az oka annak, hogy egy-egy tanár óráján több alkalommal is látogattunk, jegyzőkönyveket készítettünk, rögzítve megfigyeléseinket. Számos inteijú képezte az iskolatelevíziós órára való felkészülés menetét, módszereit, eszközeit. . . Az első időszakban rögzített megfigyeléseink az Iskolatelevízió felhasználásának legkézenfekvőbb módszerét tükrözik, amelyek lényege a tanulói öntevékenységre, tévénézési szokásokra való alapozás. Ez esetben a pedagógus éppen olyan „nézője" a műsornak, mint a tanulók. Az Iskolatelevízió önmagában hat. A pedagógus különösebben nem is készül a műsor feldolgozására, nem is törekszik annak a folyamatba történő beépítésére. — A problémát az okozza, hogy az alkotók itt még teljes mértékben, teljes egészében a pedagógusra építettek minden műsort! — A vizsgálatok tanulsága szerint az említett mozizáshoz hasonló tévézés is hoz pedagógiai hasznot. A tanulók örömmel vesznek részt az órán, teli vannak várakozással, minden különösebb előkészítés nélkül is a nyert ismeretek egy része bizonyosan megragad, élményt jelent számukra a műsor, figyelmet ébresztenek, motiválnak, aktivizálnak a képernyőn megjelenő televíziós tanárok, tanulók . . . Az osztály szituáció annyival jelent többet, mint az otthoni televíziós élmény, hogy kollektívvé válik, hogy a képernyőt néző tanulók egymásra is hatnak. Közismert az a szociálpszichológiai megállapítás, miszerint a közösségben felerősödnek az élmények. A közösségben nyert érzelmi hatást „együttes élmény"-nek nevezi Mérei Ferenc is. A pedagógus jelenléte maga is fegyelmező, figyelmet orientáló, jóllehet a televízió olyan vonzó erővel hat még a 8. osztályos tanulók esetében is, hogy a pedagógus szerepe másodlagossá válik mindaddig, amíg az élmény tart. Az is tény viszont, hogy a „televízió nézése — pusztán a nézése — a megismerési folyamatnak csak az első lépéséhez: az érzékeléshez vezet vissza; az tehát, hogy ki marad meg ezen a fokon, és kiben indul meg a konkrétról nyert érzékletek, észleletek, képzetek és a valóság absztrakt megismerése közti állandó körforgás — a konkrétból az absztrakthoz és az absztraktból a konkréthoz való konstans mozgás, mely bizonyos pontokon mérhető — az nem lebecsülendő mértékben attól is függ, hogy a kommunikációt követően mennyiben és mennyire sikerült pályákat kiépíteni a személyiségnek az elvont gondolkodáshoz vezető útig."

1 6 Az iskolatelevíziós műsorok ún. „spontán" felhasználása nemcsak a történetiség szempontjából lényeges. Sajnálatos tény, hogy ha kivételként is, de napjainkban is szerezhetők még hasonló tapasztalatok. Szerencsés esetben képesítés nélkül tanító nevelőről vagy nem szakszerűen helyettesítő pedagógus órájáról van szó! Tényként állapítható meg, hogy a megvizsgált órák többségében az iskolatelevíziós műsorok tudatos felhasználásával találkozhattunk. Megjegyzendő azonban, hogy ez esetben is rendkívül differenciált volt a nyert kép. Tantárgyanként, nevelőnként stb. is jelentős eltérést mutatnak. 58