Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Balázs György: Országos kubikos kongresszus Csongrádon 1939 februárjában

mán más jobboldali szervezetek — többek között 1928-ban a Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete — a mezőgazdasági munkások és kubikosok mélypontra süllyedt helyzetének felemelkedését törvényes úton ígérte, ami a Horthy-rendszer fennállása alatt sohasem következett be, mindig csak szociális ígéret maradt. Ilyen aggályoskodás és ígérgetések előzménye után került sor a Nemzeti Munkaközpont Országos Elnöksége rendezésében Csongrádon a városháza közgyűlési termében 1939. február 19-én és 20-án a kubikosok kongresszusának a megtartására. A tanácskozást Szeder János m. kir. főtanácsos, országgyűlési képviselő nyitotta meg, majd dr. Bonzcos Miklós belügyi államtitkár méltatta az értekezlet jelentőségét. A nagygyűlésen a korabeli rendőri jelentés szerint állandóan 400-500 érdekelt földmunkás vett részt,

1

4 ahol 12 napirendi pontban foglaltak alapján tárgyalták meg a kubikosok helyzetének rendezésére vonatkozó előteijesztéseket. Előrebocsátjuk, hogy írásos adatok hiányában a napirendi pontok előadóinak beosztását, pártállását, politikai felfogását utólag megállapítani nem tudjuk,.de feltételezhető, hogy a munkaközpont tagjai voltak, s ennek megfelelő lehetett politikai beállítottságuk. Az, hogy a kongresszuson naponta 400—500 érdeklődő kubikos jelent meg, nem tekinthető véletlennek, hiszen sorsukról tanácskoztak és nyilván tudni akarták, hogy a Nemzeti Munkaközpont tud-e egyáltalán rajtuk segíteni, legalábbis milyen módon, s eszközökkel óhajtja elérni, hogy a kubikosnép jobb életkörülmények közé kerüljön. Minden bizonnyal nagy reményeket ahhoz nem fűztek, hogy súlyos gondjaikat a munkaközpont megoldja, mivel ez a szervezet is a kormánytól várta a kubikmunkások helyzetének rendezését. Az első napirendi pont előadója Turi A. László a kubikmunká szakmává nyilvánításának kérdését tárta a kongresszus elé. Azt indítványozta, mondja ki a kongresszus a kubikosmunkásoknak szakmai iparrá való minősítését, és a kubikosokat a mezőgazdasági munkások munkakönyvétől eltérően külön a szakmaiságot feltüntető munkakönyvvel lássák el. Kubikos szakmunkakönyvet pedig csak az kaphasson, aki legalább két évet mint kubikos segédmunkás dolgozott, évenként 20—20 munkahetet számíthatott és legalább egy télen 10 hetes tanfolyamot hallgatott, s abból vizsgát tett.

1

5 Ezzel a javaslattal a Nemzeti Munkaközpont sem tett többet 1939-ben, mint a szentesi földmunkásszövetkezeti tanácskozás 1928-ban, ahol először hangzott el ez a javaslat, de megvalósítására soha sem került sor, bár ezen a tanácskozáson is a javaslat előterjesztője arra kérte a Nemzeti Munkaközpont Országos Elnökségét, hogy indítványát terjessze a megvalósítás érdekében az iparügyi miniszter elé. Turi indítványát azzal indokolta, hogy a kubikmunká bármelyik területe akár gátépítés, út, vasút megalapozása, a csatornázások stb. „több mint Fizikai teljesítmény". A földmunka sokoldalúsága a kubikostól mértani, számtani alapismereteket követel meg, s a tervezőmérnök mellett gyakorlati munkája nélkülözhetetlen. Az előadó a továbbiakban a kontárok káros tevékenységéről szólt, „úgynevezett alvállalkozók - mondotta — számos esetben olcsóbb bérért alkalmi földmunkásokat alkalmaznak kubikosmunkára, s nemegyszer előfordult, hogy az elrontott munkát szakképzett kubikosoknak kellett helyrehozni". Az volt a véleménye, hogy a külön szakmai munkakönyv megkönnyítené az ellenőrzést, hogy kubikmunkára valóban csak kubikosokat alkalmazzanak. Azokkal a földmunkásokkal kapcsolatban, akik nem szakszerűen végeznek kubikmunkát, az volt az álláspontja, hogy alkalmi földmunkásként való nyilvántartás útján juthassanak munkához szakmailag képzett kubikosok mellett.

1

6 Ez utóbbi megfogalmazás már annyiból előbbre lépés volt az 1928. évi szentesi kongresszushoz viszonyítva, hogy lehetőséget adtak a szakképzetlen földmunkások alkalmazására szakképzett kubikosok mellett. Az előterjesztés lényege tehát abban állt, hogy a kubikmunkát ipari szakmává kell nyilvání44