Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Balázs György: Országos kubikos kongresszus Csongrádon 1939 februárjában

tani, s ezzel gátat lehet vetni a „kontárok", azaz más földmunkások kubikmunkán való alkalmazásának. Ezzel a javaslattal az lehetett a cél, hogy ilyen módon a „virtigli kubikos" — kimondottan kubikolásból élő földmunkásokat illették e kifejezéssel — több munkához jut, s ezáltal csökken a munkanélküliségük. Meg kell mondani, hogy az a felfogás hely­telen volt, mert a kubikosok munkanélküliségének egyik, de csak részbeni oka az ország területi megcsonkítása volt, aminek következtében kevesebb lett a munkalehetőségük, a fő ok pedig abban keresendő, hogy az állam a rendelkezésre álló lehetőségeket sem használta ki munkába állításuk érdekében. A kubikolás ipari szakmává nyilvánítása politikai szempontból nagyon megfon­tolandó lépés volt, mert az éles határvonal meghúzása a mezőgazdasági és kubikmunka között, a béres, a cseléd, a napszámos, a summás és a kubikos merev foglalkozás szerinti szétválasztása egyértelműen az agrárszocialista mozgalom szétforgácsolásához vezetett volna. A kubikosok a parasztság soraiból szakadtak ki, ahova még számos szállal kötőd­tek, s ennek a szoros összetartozásnak a megbontása az agrárproletariátus egységének a fellazítását eredményezte volna. A második napirendi pontban a tanácskozás a mezőgazdasági bizottság működésével foglalkozott. Czibor István előadó arra kérte a nagygyűlést, tegyen előterjesztést az érde­kelt megyei és városi törvényhatóságokhoz, hogy a törvényhatósági területükön működő mezőgazdasági bizottságba szakmai szempontból egy vagy több kubikost válasszanak be. Ezt azért tartotta fontosnak, hogy ily módon az önkormányzati szervek, a törvényhozás, és a kubikosok között közvetlen kapcsolat alakulhat ki, ami előmozdítaná a velük kapcso­latos „függőben levő kérdések megoldását." 1 7 Ez a kongresszusi előterjesztés feltétlen megszívlelendő lett volna, mert azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági bizottságokban, ahol a kubikosok érdekképviseletének is jelen kellett volna lennie, éppen a képviselőik hiányoz­tak; s ez bizony megnehezítette körülményeik rendezését. Felemelkedésük azonban min­denesetre nem pont azon múlott, hogy a mezőgazdasági bizottságokban képviselve van­nak-e — az csak elősegíthette ügyüket —, hanem a kormány és a helyi hatóságok megfelelő összehangolt intézkedéseitől függött. Harmadik napirendi pontként a nagygyűlés résztvevői a kubikosok szociális védel­mének előterjesztését hallgatták meg. Antal Lajos előadói beszédében azt javasolta, mondja ki a kongresszus, hogy a kubikost bármilyen rövid idejű munkaviszony után, ha önhibáján kívül a munkaadó elbocsátja, az esetben úgy az oda, mint a hazautazási költsé­get térítse meg. A peres ügyeknél pedig minden esetben a munkavállaló lakhely szerinti illetékes járásbíróság vagy a közigazgatási hatóság tárgyalja a panaszát. Továbbá azt indít­ványozta, a kormány számoltassa fel az emberpiacot és kubikost csak állami munkaköz­vetítés útján lehessen alkalmazni. 1 8 A kubikosok ilyen irányú védelmének a beveze­tésére valóban nagy szükség lett volna, mert a legtöbb esetben lakóhelyüktől távol dolgoz­tak, s olykor az ország másik részébe kellett a munkahelyre utazniuk, s ha a munkaadó saját hibáikon kívül elbocsátotta őket, gyakran a kereset nem fedte a hazautazás költsé­gét, és ilyenkor gyalog voltak kénytelenek hazavándorolni, ami azzal a hátránnyal is járt, hogy ez idő alatt esetleg újabb kereseti lehetőségeket vesztettek el. A tanácskozás negyedik referátumaként elhangzott, hogy a kubikosokat 50 száza­lékos kedvezményes vasúti igazolvánnyal lássák el. Gulyás Imre e témakör előadója arra szólította fel a kongresszust, bízza meg a Nemzeti Munkaközpontot, hogy ebben az ügyben a Kereskedelemügyi Minisztériumban eljárjon. 1 9 Az 50 százalékos utazási kedvez­ményt a kubikosok valóban ki tudták volna használni, mivel többnyire a családtól távol találtak munkát, ami néha hónapokig tartott. A kubikosoknak, mivel nem volt 50 száza­lékos vasúti kedvezményük, így a legjobb esetben is havonta legfeljebb csak egy alkalom­mal tudtak hazautazni, mert a keresetből többszőrre nem tellett. Ebből még a kubikosnak 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom