Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Nagy József: A Heves megyei munkásság harcai az 1905—1906-os belpolitikai válság idején

közel 90%-kal magasabb az 1904. évi szintnél. Ez a kiugróan magas 410 filléres nyári napszámbér nyilván annak a következménye volt, hogy a gyöngyösi földmunkások a kollektív szerződés elutasítása ellenére 1906 nyarán még tartották magukat, de a birtokosok felülkerekedése és győzelme az őszi és téli napszámbéreken már érezteti hatását. A Földmunkások Országos Szövetségének 1906-ban még egy jelentős akciója volt Heves megyében.'November 4-én Hatvanban Schrantz Mátyás vasúti vendéglőjében a szociáldemokrata földmunkások kerületi értekezletet tartottak. Az értekezletnek három napirendje volt: 1. A munkabérviszonyok rendezése: a) aratási szerződések, b) cselédszerződések, c) napszámbérek. 2. Szervezkedés: a) gazdasági mozgalom, b) politikai mozgalom. 3. Sajtó.

1

8 A gyűlést a központ hívta össze, a helyi vezetőkre csak a szervező munka hárult, s mind a kitűzött programból, mind a szervező munkából az látszik, hogy a mozgalom már túllépett a kezdeti szervezési nehézségeken. Az értekezleten 36 Heves megyei községből 360 küldött jelent meg, ami világosan mutatja, hogy a földmunkások tisztában voltak a gyűlés súlyával. Az országos szövetséget Csizmadia Sándor, Ferenczi Dezső és Ladányi Dezső képviselte.

1

9 A munkarenddel és bérkérdésekkel kapcsolatban előterjesztett három javaslatról az 1906. évi alispáni jelentés részletesen beszámol. Bár a jelentés értékelő része tendenciózus^ adatai feltételezhetően elfogadhatók. ,,A földmunkások munkabére nemre való tekintet nélkül a mezőgazdaság minden ágában, ellátás nélkül a következő: december, január és február hónapokban két korona, a napi munkaidő, az étkezési időt is beleszámítva, 10 óra, március, április és májusban 12 órás munkaidővel 3 korona, júniusban 14 órára 5 korona, júliusban 16 órára 7 korona, augusztusban 14 órára 5 korona, szeptember, október és novemberben 12 órai munkaidőre 3 korona mindenkor beszámítva a munkaidőbe az étkezési időt is." Az éves cselédek bére a tervezet szerint a következő: „A nős és családos cseléd munkások évi bére 360 korona készpénz, 8 mm búza, 5 mm árpa, 6 mm rozs és egy fél katasztrális hold föld használata, cselédlakás, mely álljon legalább egy szobából, konyhából és kamrából, 6 m tűzifa, egy fias disznó és egy tehén tartás. Ezért a cseléd ünnep és vasárnapokon csak a jószág körüli munkát tartozik végezni, de azt is úgy, hogy minden második vasárnapja szabad legyen. Künn a mezőn dolgozni, vagyis befogni reggel 6-kor kezd és este 6-kor kifog. A cseléd a majorban vagy a tanyán csak akkor köteles tartózkodni, amikor munkaideje van." Az aratási szerződéstervezet kimondja, hogy az aratók learatják és kévébe kötik a birtokos gabonáját, de semmilyen ingyenmunkával nem tartoznak. „A munkások munkába állásuk napján választanak maguk közül egy bizalmi férfit, aki érdekeiket védelmezi, s a munkaadóval, vagy annak megbízottjával a munkások nevében állandóan érintkezik. Az aratásért a birtokos a munkásoknak úgy az őszi, mint a tavaszi gabonából a tizedik részt adja, szalmával és polyvával együtt. Élelmezésre az aratók a birtokostól páronként és hetenként 30 liter búzát, 2 kg szalonnát, 1 liter kását, 1 liter babot, fél kg sót és naponként fél kg friss húst kapnak. Az aratókat friss vízzel és rendes tiszta lakóhellyel a birtokos látja el."

2

0 Tagadhatatlan e követelések jogossága. A Hatvanban összegyűlt rongyos, nyomorgó, soha jól nem lakó 360 földmunkás is úgy érezte, amikor az előteijesztett három javaslatot „egyhangúan elfogadta, s elhatározta, hogy ezentúl ilyen feltételek mellett kötnek szerződéseket".

2 1 Az elfogadott határozatnak azonban sok realitása nem volt. A követelt napszámbérek kétszeresen, háromszorosan meghaladták az érvényben levőket, s az egyre jobban terjedő mezőgazdasági gépek és a munkanélküliség létminimumon tartotta a mezőgazdasági munkások életét. 280