Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Vadon Lehel: Upton Sinclair világnézete a magyarországi kritika tükrében
művészet erejével azoknak váljék szószólójává, agitátorává. Sinclairnél viszont a szocialista írói alkotásnak ezen feltételei csak félig vannak meg, ezért ,,nem mondja ki a végső szót, megáll félúton". A szocialista világnézet hiányosságai Sinclairnek azokban az írásaiban mutatkoznak meg, amelyekben az amerikai sajtót, az amerikai egyetemeket, a kapitalista művészetet mutatta be. Csupa leleplezés, kritika, felháborodás és határozatlan reménykedés egy jobb jövőben, amelyhez vezető út homályos és bizonytalan. Sinclair nagy erőssége, a leleplezés domborítja ki legjobban nagy gyöngeségét: a félúton való megállást. „A legkiélezettebb, leplezetlen ténymegállapítások csonkán merednek az olvasóra, aki várja, hogy mi következik mindebből. De ezt a várakozást Sinclair a legritkábban elégíti ki." 7 Az ember nem lehet marxista csak a kapitalizmus gazdasági szerkezetének megítélésében — írta Vajda — és más valami az ebből a szerkezetből folyó egyéb jelenségek: sajtó, oktatás, politika, vallás, tudomány stb. megítélésénél. Sinclair éppen ebben az értelemben nem marxista. „Hiányzik nála a marxizmus világnézeti egysége és ennélfogva társadalomkritikai írásaiban újra meg újra fel kell fedeznie azokat a rugókat, melyek az általa kritizált jelenségek mögött hatnak. Nem mintha ő eleve nem tudná, hogy ezek a rugók a kapitalista termelésben rejlenek, azzal is tisztában van, hogy mindezen csak a szocializmus segíthet, csak éppen ennek a szocializmusnak a mibenléte, a kapitalizmussal való kapcsolata, a kapitalizmustól a szocializmusig vezető folyamat és ennek fázisai nem világosak előtte; nincs meg a kellő érzéke összefüggések iránt és így pompásan megírt regényei és tanulmányai is különálló, merev, bezárt darabok maradnak . . . Sinclair írói főerénye: a tényeknek szinte tudományos pontosságú összehordása és feltárása, problémájának messzemenő konkretizálása, hibává válik e ténycsoportok merev elszigetelése által és azzal, hogy elmulasztja kellőképpen hangsúlyozni azt az összefüggést, mely e részletek és a nagy egész meg a részletek és másfajta részletek között van. Ez a hiányosság azonban közvetlen következménye a marxista világnézet iránytű nélküli érzelmi és kultúrkritikai szocialistáskodásnak." 8 A marxizmustól távol eső világnézete miatt Vajda végső következtetésében, Upton Sinclair nem proletáríró, nem szocialista művész. Sinclair munkásságának hiányosságait és saját megállapításait Jack London irodalmi pályájával próbálta igazolni, amely bizonyította, „hogy egy művészileg egészen magasra felfokozott szocialista irodalmi alkotás nem zárja ki, hanem megköveteli a szocialista világnézetet. . ." és megmutatta, „hogy mily pompásan lehet irodalmilag feldolgozni és művészileg alakítani a marxizmus tanításait". 9 Vajda Sándor tanulmánya éles vitát váltott ki a folyóirat olvasói, de különösen a 100% és a Munka című folyóiratok szerkesztői között. A 100% 1928 harmadik számában a folyóirat szerkesztősége válaszolt K. A. olvasó levelére, aki visszautasította Vajda megállapításait. K. A. véleménye szerint a cikkíró célja Sinclair „lekicsinylése" volt. 1 0 A 100% szerkesztősége megvédte Vajda írását, hangsúlyozva, hogy a folyóirat fő célja a marxi ideológia terjesztése, tisztázása és alkalmazása az élet minden területén. Kérik K. A.-t, hogy gondolkozzék el Vajda cikkének egyik legfontosabb megállapításán, amely meggyőzi majd, hogy Sinclair szocializmusában polgári elemek mutathatók ki: „Sinclair műveinek a fő szabálya: az erkölcsiség, éspedig a mindenkire egyaránt érvényes erkölcsi törvény alapján űzött társadalomkritika." 1 1 A 100% 1928 negyedik számában a Sinclair-kérdés körül kerekedett vitát összegezte Vajda Sándor. Vajda ismételten kifejtette, hogy Sinclair szocialista íróként való értékelése téves általánosításból adódik. Sinclair egyes művei, például a Jimmie Higgins vagy A mocsár, valóban a forradalmi marxizmus eszmekörében mozognak, tévedés azonban életművének egészét szocialista alkotásként értékelni. Sinclair világnézetének és életfelfogásának képét művészetének egésze adja: „Akármennyi marxizmust magyarázhat is bele valaki egyik-másik művébe, bizonyos, hogy alkotásainak egészéből a legjobb akarattal sem lehet 247
