Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Vadon Lehel: Upton Sinclair világnézete a magyarországi kritika tükrében

az egységes marxi világképet megkapni, sőt inkább ennek összekeverését látjuk tőle idegen kispolgári: szentimentális és erkölcsi elemekkel, melyek fölöttébb alkalmasak arra, hogy a marxizmusról hamis képet adjanak."

1

2 A cikkíró Upton Sinclair világnézetét, amelyből hiányzik „a céltudatos szocializmus irányába mutató fokozatos fejlődés", szembeállította Jack London osztályöntudatával: „Sinclair már pályája elején megírja a Junglet és inkább visszafejlődik, mintsem előre megy. A háború ismét felrázza, de közben újra lesiklik. Ezzel a hullámzással szemben Jack London a rövid elbeszélésektől, állatmeséktől, pszichológiai regénytől nagyvonalú fejlődést mutat az osztályharcról és szocializmusról szóló tanulmányain keresztül A vaspatáig, melynek során céltudatosan és kifejezetten a marxizmus irodalmi és művészi propagandistájává válik, ami a legmagasabb rendű feladat, amit íróművész vállalhat, mert az irodalom propaganda a művészet eszközeivel."

1 3 Gró Lajos a Munka című művészeti és társadalmi folyóiratban kifogásolta, hogy a 100% Jack Londont mint marxista, szocialista írót állította be Upton Sinclairrel szemben. Különösen rossz példa Jack London irodalmi pályája és világnézetének fejlődése a „következetes, visszaesés nélküli" szocialista és marxista író illusztrálására, mivel London élete vége felé teljesen szakított a munkásmozgalommal és a proletariátus törekvéseivel. Éles konfliktusba keveredett az amerikai szocialista párttal, mert a világháborút a fajok harcának tekintette. Utolsó éveit, a szociális kérdésektől elfordulva, mint magányos kéjutazó élte le, akinek egyetlen gondja farmjának tökéletesítése és fejlesztése volt. Gró szerint A vaspata és még néhány műve kivételével, London legtöbb írása kimondottan antiszocialista, amelyeknek semmi köze sincs a marxizmushoz.

1

4 A 100% 1928 hatodik számában Jack London a munkásmozgalomban című cikkben a folyóirat áttekintette a Sinclair—London vitát, s újonnan megerősítette álláspontját. A 100% visszautasította Gró Lajos cikkét, amelynek állításait nem lehet tudatlanságnak és tájékozatlanságnak nevezni. A 100% szerint a Munka „tudatos rosszakaratból akarta a munkásifjúságot félrevezetni, nem azért, mintha súlyt helyezett volna London vagy Sinclair szerepének meghatározására, hanem hogy felhasználja a körülményt: London szocialista munkásságának ismeretlenségét a magyar proletariátus előtt arra, hogy lapunkat kedvezőtlen színben állítsa be."

1

5 A 100% cikkírója Arany János Vojtina ars poétikájának híres sorával figyelmeztette a Munkást és munkatársait: „Hazudj költő, de rajt' ne fogjanak!" A folyóirat szerkesztősége London két írását közölte, hogy ezzel bizonyítsa igazát és megcáfolja Gró állítását. Az egyik egy levél, amelyet London 1916-ban írt, amelyben kifejtette, hogy nem azért keveredett konfliktusba az amerikai szocialista párttal, mert az angol-szász faj igazságait hirdette, hanem mert a párt politikáját nem tartotta elég radikálisnak. A másik írás London 1910-ben megjelent Forradalom című könyvének egy részlete, amelyben az író politikai hitvallásáról írt. A Munka 1929 ötödik számában olvashatjuk a Sinclair—London vita utolsó cikkét, Gró Lajos „Helyreigazítás"-át.

1 6 Gró határozottan visszautasította a 100% bizonyítékait, amelyek nem az ő állítását tagadták. Ironikus hangon, tényszerű adatokkal mutatta ki a 100% cikkírójának tévedéseit és felszínes Sinclair-ismeretét. A cikk végén Gró erőteljesen hangsúlyozta, hogy írása nem London írói értékének kétségbevonását jelenti, hanem az ellen tiltakozik, hogy „a két hatalmas nagy írónak az élete a dilettáns firkászok martaléka legyen" A kiélezett, ellenségeskedésig fajult Sinclair—London vita résztvevői részigazságokat és tévedéseket képviseltek. Bármennyire is csábító a vita eldöntése, a jelen dolgozat feladata nem lehet. Az igazsághoz vezető úton Országh László megállapításából kell kiindulni, aki a szocialista gondolat irodalmi propagálásában a század eleji Egyesült Államokban Upton Sinclairt és Jack Londont tartotta a legeredményesebb egyéniségeknek. Országh László is lényegesnek tartotta, hogy hangsúlyozza: London mélyebbről s távo248