Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Zahemszky László-: A folklór szerepe K. Ivanov csuvas költő epikus műveiben

A népmesehősök sematizált, statikus ábrázolása helyett egyedíti szereplőit. A Vastiló

ban így rajzolja meg Cekes portréját: Xäy te íekespekexCé, Ő maga is, mint a fecske, Itarma §uk a van CS Végtelenül kedves. Alii sämal es tuma, Keze fürge dolgozni, Tuti süxe íuptuma. Ajka finom csókolni. Kuse-puse pit yavaS, Orcája nagyon szelid — Sín savansa tamalla. Láttán örvendeni kell. Néhány tollvonással szemléletesen állítja elénk a molnár alakját is: Ava pi'rat per étem, Megy egy ember — Arman xusi urampa, A molnár — az utcán, Sura suxalé ik xälas, Fehér szakálla két rőf, Kurpuné te ike pat. A púpja meg két pud. Tuyn sine tayanna, A botjára támaszkodva, Xäy kävakal pek utat'. Mint a gácsér lépked. Az individualizálásnak különösen szép példája Narspi portréja, melynek festésekor a népköltészetben oly gyakori párhuzamot alkalmazza a költő. YeSSl kuräk xusSince A zöld fű között S ap-sara Öe őek üse t, Gyönyörű szép virág nő, Aslä Silpi yaléníe A nagy Silpi faluban Narspi yatla xer üset. Egy Narspi nevű leány nő. PiCe-kuse pit xüxém, Orcája nagyon gyönyörű, Xirti jsara öe£ek pek. Mint egy mezei szép virág. Ike kusé xup-xura, Két szeme feketénél feketébb, Ike xura äärsa pek. Mint két fekete üveggyöngy. Yavanassé xi'áalta Kígyóznak a hátán Sivetvés'e kätrisem. Hajfonatának fürtjei. Xirti sara íeőeke A pusztai szép virágot A§a kuápa kam paxme? Ugyan ki nem nézi szívesen? Un pek layäx xitre xSre A hozzá hasonló kedves, szép leányt Menle kaccä yuratmé? Melyik legény ne szeretné? A poéma hősnőjét egy szép virághoz hasonlítja a költő. A szövegben előforduló sara szó eredeti jelentése „sárga", „halovány", „szőke", ám a sara xer - a folklórban gyakori szószerkezet — átvitt értelemben nem egyszerűen „szőke lányt" jelent, hanem „szép leányt". A sara íeCek sem egyszerűen „sárga virág", hanem „szép virág", s a háromszori ismétléssel a költő azt hangsúlyozza, hogy itt nem egy konkrét növény konkrét színéről van szó, hanem az ifjúság tisztaságáról (1. párhuzam), szépségéről (2. párhuzam), vonzerejéről (3. párhuzam). Ivanov él a csuvas folklór kedvelt eszközével, a pszichológiai párhuzammal is, mégpedig a folklór már említett másik megoldásával, a háromszoros ismétléssel párosítva. A pszichológiai párhuzam rendszerint két részből áll: az első kétsoros rész a növény- vagy állatvilág tárgyainak jelzésszerű leírását tartalmazza, a második — szintén kétsoros — rész az ember érzéseit, lelkiállapotát tükrözi, összhangban az első részben foglaltakkal. Xirte aka ayíncé A mezőn a vetés alatt Serem lap-lap kasälat'; A föld csíkokban fel van szaggatva, Usal xuyxa-suyxaran A keserű búbánattól Narspi íune kas^lat'. Narspi lelke (darabokra) van szaggatva. 15* 227