Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Zahemszky László-: A folklór szerepe K. Ivanov csuvas költő epikus műveiben
I van óvnál: áalt-galt til lam , Salt till am Kip-kop, tilóm, kop, tilóm, SavJdnpatne sit L tillam Érd utol a menyemet, tilóm. A Narspiban is több dalbetét van, melynek funkciója a mű emocionális erejének fokozása. Ezek egy része kis változtatással átvett eredeti népdal. Narspi lakodalmán a víg vendégsereg egy olyan dalt dalol, amely a Tyimofejev Kilencfalu)imk anyagát is tartalmazó csuvas népdalgyűjteményben is megtalálható. 5 Narspi: Men§£n Säppän laratär, Miért ültök csendesen, Miért ültök csendesen? _ Hogy csöndben üldögéljünk, äapiäk $pp_i mar epirj Nem vagyunk csalogányfiókák! 6 Népdalgyűjtemény: áappan-Sappan iajrnaSkan Hogy csöndben üldögéljünk, Őapőak í^ppi mar epirj Nem vagyunk csalogányfiókák; Xäyi-xäymi tamagkin Hogy félénken álldogáljunk, Xäyusär Sínsem mar epir. Nem vagyunk gyáva emberek. Más esetekben a népi líra elemeiből a költő önmaga alkot népdalszerű sorokat. Aldásmondást idéz aNarspit és Taxtamant köszöntő lakodalmas nép jókívánsága: Síva pulCCar, pur pulíöár, Egészségesek legyenek, gazdagok legyenek Aöä-paöallä pulööár, Gyerekeik legyenek, Ira-tatu puranőöár, Jól és békén éljenek, Usal samax an iltitér. Rossz szót ne halljanak. Ezek a népdalszerű sorok a folklórban kedvelt megoldáshoz hasonlóan többször ismétlődnek. Mind a lírai, mind az epikus népköltészeti alkotásokban a cselekmény vagy a jelenségek jobb megjegyzése, megerősítése a funkciójuk, Ivanovnál általában a hősök lelkiállapotának érzékeltetésére és a drámai helyzetek fokozására szolgálnak. Az erdőben bujkáló, Narspi után kesergő Setner háromszor kérdezi meg az erdőt: Sem-sem värman, sem varman, Sötét erdő, sötét erdő, Mengen xitä Savlatän? Miért zúgsz haragosan? Narspi meny asszony-siratok (xer-yerri) hangulatát idéző monológjában, amelyben keserű sorsa miatt szemrehányást tesz szüleinek, ötször ismétlődik a Kaööa paöes irékser (Akaratom ellenére adtak férjhez) verssor. A lírai betétek a Vastiló ban is háromszor ismétlődnek: öíkes, a meny háromszor kérleli anyósát, hogy engedje el vendégségbe, az öregasszony háromszor küldi utána a vastilót, Cekesháromszor dobja a tiló elé a varázserővel bíró lepényt és három testvérénél kér bebocsátást. A népmesék elbeszélő része elsősorban az események és a hős tetteinek leírását tartalmazza. Kerüli a környezet részletes bemutatását, a szereplő személyek külsejének részletezését, az események mélyebb motiválását. Ezzel szemben Ivanov nagy figyelmet szentel a környezet aprólékos rajzának. A Vastiló ban részletezve bemutatja az öregasszony házatáját, a záróképben a korabeli csuvas falu főútcáját, Az özvegy ben pedig a mezőn dolgozó asszonyokat. A leírás a Narspiban már lényeges kompozíciós elemmé válik. A poéma elején Ivanov a népköltészeti alkotások szokásos nyitó természeti képét a tavaszi táj és Silpi falu színes panorámájává szélesíti. Realisztikus vonásokkal ábrázolja Mixeter gazdaságát (2. fejezet), a javasember nyomorúságos kunyhóját (5. fejezet), a mezei munkát (11. fejezet), Setner kunyhóját és a fiatalok szegényes vacsoráját (13. fejezet), az erdőt pedig több ízben is (6., 10., 12. fejezet). 226
