Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Balogh Viktória: A matematika tantervek változása, fejlődése a felszabadulás utáni Magyarországon

Az 5—6. osztályokban osztályonként 8—8 iskolai dolgozat, 7—8. osztályokban 7—7 iskolai dolgozat megírását írja elő az új tanterv. A számtan tanterve viszonylagos megnyugvást mutat, a mértan-tananyagban osztályok közötti átcsoportosítás következett be és új szemléletű feldolgozás, amely az 1954-es tananyag-módosítással vette kezdetét. (A tanterv utasítása tartalmazza az új 7. osztályos mértankönyv tájékoztatóját.) Az általános utasítás a szöveges feladatokhoz megoldástervek készítéséről szól. A mérések a terepen feldolgozásához részletesebb útmutatást találunk, amely az eszközöket, a csoportokba bontott osztályokkal a foglalkozási módot és mérési eljárásokat ismerteti. Ezt az anyagrészt minden iskolában el kell végezni. Cser Andor, a már említett cikkében azt írja, hogy „az anyag vázlatos felsorolásából is kitűnik, hogy az általános iskolai matematika anyaga viszonylag befejezett egységet képez, nem maradnak benne nyitott kérdések, amelyre csak a középiskola adná meg a feleletet. Ugyanakkor perspektíva nyitható a további tanulmányok felé. Adva vannak a szálak, amelyre a középiskola anyaga kapcsolódhat anélkül, hogy az általános iskola anyagát teljes egészében át kellene ismételnie: algebrából a másodfokú egyenlettel, mértanban a hasonlósággal kezdheti a középiskola a matematika tanítását." e) Az 1958-as tanterv A Magyar Szocialista Munkáspárt 1957. júniusi határozata a művelődéspolitikai irányelvekkel foglalkozott, amelyet az MSZMP VII. kongresszusa újra felelevenítve ezt mondja: „Kulturális forradalmunk lényeges eleme köznevelésünk továbbfejlesztése, oktatásügyünk mélyreható javítása. Iskoláink neveljék következetesebben szocialista világnézetre a tanulókat." — Ennek nyomán 1958-ban új tanterv lép életbe, amely az általános iskola célját így jelöli meg: „Az általános iskola nyújtson minden tanulónak a dialektikus materialista világnézetet megalapozó egységes alapműveltséget; egész oktató-nevelő munkájával céltudatosan fejlessze bennük a kommunista ember erkölcsi tulajdonságait, magatartását; tegye képessé őket arra, hogy szocialista hazánk művelt, mindenoldalúan fejlett, öntudatos dolgozóivá és védelmezőivé váljanak." A számtan és mértan tanítás feladata ebből következően: „A valóság mennyiségi és térbeli formáinak megismertetése, megmutatni a számok és alakzatok valóságból való eredetét és összefüggéseit, ennek a gyakorlati életre való alkalmazhatóságát. Hozzá kell járulni a tanulók dialektikus materialista világnézetének és kommunista erkölcsének megalapozásához." Az 1958-as tanterv csökkentette a ,,számtan és mértan" óraszámát, minden felsőtagozati osztályban egy-eggyel. Számtan és mértan 5. 6. 7. 8. oszt. heti óraszáma 5 5 4 4 óra Felbontva: számtan 4 3 2 3 óra Felbontva: mértan 1 2 2 1 óra Új vonása a tantervnek, hogy megfogalmazza az egyes osztályok követelményrendszerét. Ezt először találjuk a tantervekben. Osztályonként megjelöli az egyes anyagrészek jártasság, készségszintjét. A részletes témaköri leírás és keretóraszámainak megjelölése, az év eleji és év végi ismétlések óraszámának és anyagának feltüntetése itt is, de már az 1955-ös tantervben is megtalálható. A dolgozatok száma osztályonként felére, 4—4 dolgozat megírására csökkent. 119