Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Balogh Viktória: A matematika tantervek változása, fejlődése a felszabadulás utáni Magyarországon

A tantervhez készült ideiglenes utasítás A matematika tanítása című folyóirat 1958. 4. és 1959. 5. számában jelent meg. Az 1958-as tanterv számtan és mértan tananyagát osztályonként egy tankönyv tartalmazza. Az 1950., 1954., 1955-ös tantervekhez külön számtan és külön mértan tankönyvek készültek. — A számtani anyagrészben inkább csak módosítások találhatók, de a mértan tananyaga lényeges változásokon ment keresztül. — Az algebra anyagában újabb sorrendi változás következett be: az egyenletek tanítása előtt kerül bevezetésre a racionális számok ismertetése. Ez a sorrend már korábban, az 1946-os tantervben is így szerepelt. - Mértanból a térgeometria tanítását az új tanterv tapasztalati alapon való feldolgozással a 6. osztályba sorolta. Ez a fejezet az 1955-ös tantervben a 8. osztályban szerepelt. Az 5—6. osztályokban előkészítő mértant szemléleti alapon tanítjuk és 7. osztályokban kezdődik a rendszeres mértanoktatás. Az 1958-as kiadású 5. osztályos tankönyvhöz tanári kézikönyv is készült —, de már a további osztályok kézikönyve az új 1962-es tantervre való előkészületek miatt nem került kiadásra. A kézikönyv később, nem egyidőben jelent meg a tankönyvvel. f) Az 1962-es tanterv Az 1961-es évi III. törvény az alapfokú oktatás területén fontos intézkedéseket foganatosít, pl.: 10 évben határozza meg a tankötelezettség időtartamát. Az iskola és az élet kapcsolatát, a gyakorlatiasság elvét, a fizikai munka megbecsülését kívánja biztosítani. Az általános iskolában az iskolai műhelyekben, mezőgazdasági gyakorlókertekben, az egyes tantárgyak gyakorlati életből vett példáin és üzemlátogatásokkal a termelőmunkának az oktatással való összekapcsolódása domborodik ki. A törvény elrendeli, hogy a sokoldalú feladatok ellátására biztosítani kell a feltételeket: alkalmas oktatókat és azok továbbképzését kell biztosítani, korszerű tanterveket, tankönyveket, szemléltető eszközöket, iskolai könyvtárat kell létrehozni. A tanterv helyett oktatási és nevelési tervről beszél a törvényerejű rendelet, ugyanis a tantervvel egyidőben nevelési terv is megjelenik, amely a nevelés nagyobb mértékű előtérbe állítását fejezi ki. A törvény három alapelvre épül: 1. az élet és iskola kapcsolatának megerősítése, 2. a műveltség színvonalának emelése és korszerűsítése, 3. a hatékonyabb kommunista nevelés. Az általános iskola tartalmának korszerűsítése azt jelenti, hogy az eddiginél céltudatosabban valósul meg az oktató-nevelő munka kapcsolata az élettel, a gyakorlattal, a természeti és társadalmi valósággal. Megszűnik az általános iskolának az 1950-es években kialakult egyoldalú intellektuális jellege, az elméletieskedés. Az 1955, 1958-as tantervek igyekeztek az ismereteknek zárt egységét nyújtani, abból a feltételezésből kiindulva, hogy az általános iskolát végzettek zöme nem tanul tovább. Ez már nem felel meg a gyakorlatnak és az igényeknek, mert valamilyen formában magasabb fokon a fiatalok továbbtanulnak. Ezért az általános iskolát nyílt jellegűvé kell tenni, amely lehetőséget ad, hogy az általános és középiskolák közötti tananyagelosztásban a linearitás elvét valljuk és ezzel elkerüljük az ismétlődéseket. Ez módot ad arra is, hogy az általános iskolában több eredménnyel kifejlesszük az alapvető készségeket, amelyekre a középiskola építeni tud. Az általános iskola célja: megalapozni a kommunista ember személyiségének kialakítását. - Nyújtson egységes, korszerű alapműveltséget; céltudatosan fejlessze a kommunista emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat; szeressék szocialista hazánkat és más országok népeit; becsüljék a munkát, a dolgozó embert és vegyenek részt társadalmi célkitűzéseink megvalósításában; képessé tegye őket, hogy a jövő társadalmának minden oldalúan fejlett, öntudatos dolgozói és védelmezői legyenek. 120