Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Balogh Viktória: A matematika tantervek változása, fejlődése a felszabadulás utáni Magyarországon

4. osztályban: Több művelettel megoldható szöveges feladatok, típusfeladatok. Számok meghatározása törtrészükből, tizedes törtek jelölése. A felső tagozatos tanterv új vonása, hogy az 5. osztályban együtt szerepelt a szám tan mértan anyaga heti 6 órában, a 6. osztálytól 2—2 órás külön ,,mértan" óra biztosította a geometriai anyag tematikus feldolgozását. A tananyag kiegészítései: 5. osztályban: A természetes számkör. A számok kerekítése, számadatok grafikus ábrázolása, a számtani közép. Geometriából: mérések, az egyenes vonalú idomok fajtái és területszámításuk szerepelt. 6. osztályban: A törtekkel való műveletek, a szám törtrészének (százalékának) kiszámítása, a szám kiszámítása adott törtrészből (százalékából). Oszthatóság, számelméleti kérdések; az egyenes és fordított arányosság. 7. osztályban: Arányosság, arány, aránypár, arányos osztáshoz kapcsolódó szöveges, típusfeladatok: szám kiszámítása összegükből és különbségükből; helyettesítéssel, kiküszöböléssel és feltevéssel megoldható feladatok; mozgásos feladatok. Az osztály alapvető tananyaga a százalék- és ezrelék-, kamat- és kamatoskamatszámítás, grafikus ábrázolásuk. 8. osztályban: Algebrát tanítottunk. Egyenlettel megoldható feladatok, lebontogatás és mérlegelv alkalmazása. A negatív szám fogalma, műveletek előjeles számokkal. Azonosság az egyenletek megoldásában. Az általános iskolai tananyag rendszerező ismétlése. Az 5—7. osztályokban 8—8 iskolai dolgozat, a 8. osztályban 7 dolgozat megírását is megjelölte a tanterv. Az 1950/5l-es tanévtől a mértan tanítása egyszerre került bevezetésre a három osztályban — 6. osztálytól kezdődően. Az új mértan-tankönyvekhez tájékoztató készült, mivel az igényes mértananyag feldolgozásához szükséges volt a nevelők szakmai és módszertani segítése. 6. osztályban: Síkmértani fogalmak szemléletes és munkáltató kialakítása, tulajdonságaik megfigyelése. A háromszögek, négyszögek és sokszögek rajzolása. Tengelyes szimmetria. Tégla, kocka, négyzetes hasáb modellezése, számítások. Ragasztott és bújtatott testminták. 7. osztályban: Síkmértani szerkesztések, műveletek távolságokkal és szögekkel, szögpárok. A kör kerülete és területe. Középpontos szimmetria a szerkesztésekben. Hasábok, gúlák modellezése, hálózatkészítés, felszínük, térfogatuk, térbeli szimmetria. 8. osztályban: Idomok forgatása. Hasonlóság és szerkesztések. Körbe és körülírt sokszögek. Thálész, Pithagorasz tétele. Ábrázoló mértan szemléletes módszereinek alkalmazása testeken, testcsoportokon. Távlati ábrázolások. Képsíkmodell, három merőleges vetület, axonometrikus kép. Henger, kúp, gömb ábrázolása, felszíne és térfogata. Mértanból külön 5 dolgozatot írt elő a tájékoztató. Új matematika tankönyvek megírására a pályázatot a VKM a Köznevelés 1951. 3. számában hirdetett. Alsó tagozatban is szükséges volt a tankönyvek átdolgozása, mert elég kevés volt bennük a feladat, esetenként hiányzott a mintapélda. Buti Ernő, az OM. főelőadója — A matematika tanítása című folyóirat 1953. decemberi számában bírálja az 1950-es tantervet: ,,A tanulók alacsony matematika tudása, az általános iskolai matematika tanítás nagyon lassú fejlődése a figyelmet a tantervre irányította. A tanterv legnagyobb hibája a vázlatosság; az egyes tantervi egységek feldolgozásának részletessége hiányzik, nem ad segítséget a tanmenet megírásához, a tankönyvíráshoz. A tantervben a tananyag koncentrikus, többszörösen koncentrikus felépítésű, pl.: a III—IV. osztályok tanterve előírja az írásbeli műveletek megtanítását, az V. osztályoké újra előírja anélkül, hogy támaszkodnék a korábban szerzett ismeretekre. Még nagyobb, 116