Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Balogh Viktória: A matematika tantervek változása, fejlődése a felszabadulás utáni Magyarországon

szinte a rendszertelenségig menő a koncentrikus felépítése a mér tananyagnak. Kevesebb anyagot tartalmaz, mint más szocialista ország iskoláinak tanterve." (Itt egy olyan igényes tanterv-javaslat ismertetésére került sor, amit talán 1973-ban, a tananyagmódosítás után bevezetett, jelenleg is érvényes tanterveknél sem tudtunk megvalósítani.) Cser Andor, OPí tanszékvezető „A készülő általános iskolai matematika tantervekről" című cikkében az 1950-es tantervről elmondja, hogy fejlődést mutat az 1946-os tantervekhez viszonyítva, de még nem biztosította a kiválogatott ismeretanyag a kommunista nevelési célokat, a tudományos világnézet kialakulását. Az ismeretek kiválogatása és elrendezése nem mindenkor felel meg a tanulók életkori sajátosságainak, értelmi képességüket meghaladó, vagy megemészthetetlenül nagy ismeretanyag gyakran verbális, formális tudáshoz vezetett. Nem biztosított a tanterv a gyakorláshoz és ismétléshez elegendő időt, s ez gátolta az alkalmazható ismeretek és készségek kifejlesztését. A tantervi anyag maximaiizmusából eredő hajszolt sietség az oktatásban csökkentette a nevelés alapvető feladatainak hatékonyabb megvalósítását. c) Az 1954-es tanterv-módosítás (tananyagcsökkentés) A felismert tantervi maximaiizmus hibáiból eredően 1954-ben tananyagcsökkentés végrehajtására került sor. Alsó tagozatban számtanból csak néhány nehezen feldolgozható anyag elhagyását jelölte az útmutató. Felső tagozatban a tananyagcsökkentésről szóló útmutató előírja, hogy az 5. osztályban ne tanítsuk újra az alapmüveleteket, hanem gyakorolni, készséggé fejleszteni kell, a műveleti tulajdonságok jobb feldolgozását, a tört fogalom jobb kialakítását tegyük lehetővé. 6. osztályban a százalékszámításnak a törtrész és egész kiszámításához való kapcsolása, 7. osztályban olyan típusfeladatok tanítása maradt ki, amit már alsó tagozatban megtanítottunk. A mozgási feladatok elvégzése nem kötelező anyag. Megváltozott 8. osztályban az algebra tanításának sorrendje: az algebrai kifejezések azonosságait és egyenletekben való alkalmazásait párhuzamosan tanították a módosítás után. Nem kötelező anyag a csonka gúla tanítása. A 7-8. osztályokban 6—6 iskolai dolgozatot ír elő a módosítás, vagyis 2—2-vel csökkent a számuk. A tanterv-módosításhoz kiadott útmutató újdonsága, hogy témakörökre felosztotta az évi óraszámot és előírta az iskolai dolgozatok témáját, — ezzel segítette a tanmenet készítését, a tervezőmunkát. Az 1950-es mértan tantervek és tankönyvek nem biztosították, hogy a tanulók megfeleljenek a követelményeknek: az alapos, rendszeres ismeretanyag, helyes térszemlélet, szerkesztőkészség, mértani problémák önálló felismerése és megoldásának készsége nem alakult ki. Ezért az 1954-es tantervi változásokkal egyidőben új mértan tanterv és tankönyvek készítése vált szükségessé. Kétévi kísérletező munka után került a tanárok és tanulók kezébe. A mértani ismeretszerzés kiindulópontja továbbra is a szemlélet maradt, azonban nem csupán szemlélet alapján történik az ismeretszerzés, — mint az alsóbb osztályokban, — hanem fokozatosan, mind nagyobb mértékben bizonyítunk is! Az OM. 852—115/1954. VI. sz. utasítása alapján készült Tájékoztató részletes segítséget nyújt a 6. osztályos mértankönyv használatához. Alapfogalmak, háromszögek, négyszögek témakörben kerül feldolgozásra a tananyag, amelyhez a tájékoztató kiemeli a fogalmak, tételek, szerkesztések és számítások vonatkozásában az ismereteket és készségeket. A részletes útmutatás leírja, hogy a tananyag tárgyalása során új nevelői szemlélet érvényesüljön: ne használjuk a trapezoid, romboid, az általános négyszög, általános háromszög elnevezéseket. Az idomokat keletkezésében, a speciális tulajdonságok vizsgála117