Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Az egyik legelső erdélyi vízelemző: Neustaedter Mihály (1736-1806)

A kémiai műhelyek, a patikák felülvizsgálata Fontos feladata volt a protomedicusnak az országrész patikáit megvizsgálni, részben azok felszerelése, részben pedig a gyógyszerészek tudásának, magatartásának ellenőrzése. Jelentéseiből azt látjuk, hogy ezt a feladatát is igen alaposan végezte el, azonban ugyanakkor látjuk nagyfokú kollegalitását is, általában nem írta bele felterjesztett jelentéseibe a gyógyszertárak és gyógyszerészek tudásának, felszerelésének hiányosságait, hanem szóban utasította a gyógyszerészeket a nagyobb tisztaságra, az előírások pontosabb betartására. Jelentéseiben viszonylag lényegtelen dolgokra tér ki. Volt, amikor kissé kemélyebb hangot alkalmazott, így Velits Sámuel tordai gyógyszerész ügyében, ekkor azonban a kancelláriáig eljutott panaszok kivizsgálására kapott határozott utasítást. Be is bizonyosodott, hogy Velits a gazdálkodása miatt „a paticáját majd egészen negligálja" és hogy távollétében inasa által egy kocsárdi parasztnak „Büdöskő helyett Cobaltum, a mely nyilvánságos méreg adatott légyen". Ezért — mint íija Neustaedter jelentésében — „a Prothomedicus által meg is parantsoltátott, vagy tulajdon maga személyesen mindétig a patikában jelen lenni . . . tartozik, és az orvosságokat tulajdon maga készítvén úgy adja el", vagy pedig vizsgázott segédet tartson [11]. A gyógyszertárvizsgálatok során szerzett tapasztalatait hasznosította Neustaedter, amikor 1793-ban összeállította azoknak az anyagoknak a jegyzékét, „mellyeknek árulása tsak a' Patikákban a' Patikariosokk, nem különben azoknak is, mellyeknek a' Kereskedők által a' Boltokban való árulása megengedtetik" [12]. Ennek közvetlen előzménye az volt, hogy Szegedi Sámuel az előző év végén jelentette, hogy ,,a szászrégeni Kereskedők Egér Követ (= arsenicum, arzén-trioxid) árulnak" [13]. Ennek alapján kapott a protomedikus felszólítást a Guberniumtól, hogy a kérdést újólag szabályozza. A lista a szakmai értékén túlmenően értékes nyelvészeti szempontból is: a latin hivatalos orvosság (vegyszer) nevekhez megadta a megfelelő német és magyar megfelelőket is, pl. Arsenicum album G. (= germanice, németül) Weisser Arsenik, Hung (= hungarice, magyarul) Egér kő". Ez azért érdekes és jelentős, mert a vegyszerek magyar elnevezései akkor még nem alakultak ki egész határozottsággal. Neustaedtert tehát a kémiai magyar nyelvújítás előfutáijának kell tartanunk, aki a magyar népnyelv kifejezéseihez tudományos pontosságú jelentést rendelt hozzá. Ez akkor történt, amikor szinte elődök munkájára ebben nem támaszkodhatott. Feltétlenül nagy tisztelettel kell úttörő jellegű munkájára néznünk, még ha a nyomdokain haladó, a protomedikusi tisztségben is őt követő, ugyancsak erdélyi, de már magyar anyanyelvű Nyulas Ferenc szakmai nyelvteremtő munkájával túl is tett egykori felettesén, s így el is homályosította Neustaedter nevét. Pedig Neustaedter a fenti lista összeállítása előtt is érdeklődött a szakkifejezések pontosítása iránt. Egy vitás ügyben pl. már 1787-ben hosszan fejtegette, hogy szerinte a vitriolum vulgare nevét helytelen magyarra „kékkő" néven fordítani. Ez szerinte „Galitz kő", a „Kékkő" latinul vitriolum de Cypro, németül blaue Vitriol, Kupfer Vitriol [14]. Ma pontosan nem értjük, milyen különbséget érzett a két kifejezés között, mindenesetre az, hogy ilyen kérdéssel foglalkozott, jó anyagismeretét, egyben érzékeny magyar nyelvismeretét is tükrözi. Erdély harmadik nyelvének, a románnak gyógyszerészi szakkifejezések megalkotása terén különösen jelentős munkát végzett, ott még kevesebben előzték meg. A gyógynövények román neveit gyűjtötte össze és kötötte meghatározott növényhez [15], 107