Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

AZ IDEALIZÁCIÓ MINT SAJÁTOS ÖNÁLLÓ GONDOLATI ELJÁRÁS DR. SEMPERGER TIBOR (Közlésre érkezett: 1977. február 4.) A tudományos megismerésnek az az igénye, hogy a valóság mind mélyebb és bonyolultabb szféráit hódítsa meg, a tudományos módszerek állandó tökéletesítését követeli meg és egyre eredményesebb módszerek és eljárások kidolgozását igényli. Különösenjellemző ez korunk tudományos megismerésére, amelynek többek között elsődleges sajátossága a valóság közvetlen, empirikus szemlélet számára elérhetetlen szintjeibe, bonyolultabb tartományaiba való egyre intenzívebb behatolás. Ez szükségképpen együtt jár az eddig alkalmazott tudományos-kutatási módszerek, gondolati eljárások tudatos számbavételével, ezek tökéletesítésével, új eszközök, eljárásmódok kialakulásával és egyre szélesebb körű elterjedésével. Miután legtöbb esetben nem nyílik lehetőség a megismerés tárgyának (objektumának) közvetlen tanulmányozására, korunk tudományos megismerésében a régóta ismert idealizáció szerepe állandóan fokozódik és ez egy sor ismeretelméleti, logikai, tudománymetodológiai problémát vet fel. Ezek közé tartozik többek között az idealizáció természetével, kognitív (megismerő) funkcióival kapcsolatos problémák jelentős része, az idealizáció gnoszeológiai sajátosságai, alkalmazásának különböző aspektusai. A tanulmány célja az idealizáció természetének és kognitív funkciójának tudományelméleti elemzése, az idealizáció filozófiai szintű jellemzése. Természetesen a terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé az idealizáció tudományelméleti problémáinak kimerítő és végleges megoldását. Sőt valamennyi e téren felmerülő kérdés tanulmányozása sem lehetett cél, hanem csupán néhány magyar nyelven talán kevésbé vizsgált problémakör felvázolására vállalkozott. A vizsgálat során a figyelmet azokra a természettudományokra összpontosítottuk, amelyekben az idealizáció különösen jelentős szerepet játszik, amelyekben éppen ezért a specifikus jellemzők relatíve tisztán jelennek meg. Az ideilizáció társadalomtudományok terén történő alkalmazásának a természettudományokra jellemző idealizációtól eltérő sajátosságai is vannak. Ezek számbavétele már speciális vizsgálatot követel, amely túlnőne a tanulmány keretein. A vizsgált problémakör tartalmát illetően még további megszorításokra is kell utalnunk: nem tartalmazza az absztrakció vizsgálatát

1, eltekint az idealizáció idealista értelmezésének kritikájától, más gondolati műveletekkel való kapcsolatától, az idealizáció eredményének tekinthető ideális objektum részletes vizsgálatától. A tanulmány a következő kérdéseket vizsgálja: 1. Az idealizáció fogalma és általános jellemzése 1.1 Az „idealizáció" terminus értelmezése 1.2 Az idealizáció gnoszeológiai jellemzése 7