Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

A kapott adatok szerint a fiatal tanárok többsége, több mint 60%-a saját szaktárgyait tanítja. Ez a körülmény igen jelentős a kezdő, szaktárgyaikat szerető fiatalok szakmai és társadalmi beilleszkedése szempontjából. A kérdőívek tanúsága szerint nagyon sokat segít a biztonságérzés megteremtésében; a tanítási munkához és a kollégákhoz; a tantestülethez való jó viszony kialakításában. A saját szaktárgyaiban elért eredmények - igen jelentősek nemcsak az emiitett munkahelyi beilleszkedés, hanem az adott helység megszeretésében is. Mindenképpen egyik jelentős összetevője a fiatal pedagógus jó közérzetének, illetve a jó közérzethez tartozó pszichikus tényezők kialakításának. 2. Aligha vitatható, hogy az iskolán belüli különböző megbízatások is jelentős ambíciónövelő hatással vannak a fiatalokra — természetesen az iskolán kívüliek is. (Ezekről később lesz szó.) Elsősorban azt kell itt megvizsgálnunk, hogy az iskolán belül milyen funkciókat töltenek be a fiatal - 10 éven belül végzett pedagógusok. Semmiképpen nem lebecsülendő az a tény, hogy a vizsgált hat megyében a vizsgálatra önként jelentkezők közül 9 fiatal iskolaigazgató, 25 igazgatóhelyettes, 52 fő úttörőcsapat-vezető, és 343 fő úttörő rajvezető. Könyvtárosi funkciót 115 személy lát el; szertáros 161 fő, összesen tehát 705 iskolai funkciót lát el az 520 fiatal. Ez a szám egyúttal azt is jelzi, hogy minden harmadik embernek 2 funkciója is van: rendszerint igazgatóhelyettes és úttörőcsapat-vezető vagy rajvezető és könyvtáros, illetve szertáros. E kérdés második felében azt vizsgáltuk, hogy az említett, szorosan az iskolai tevékenységhez kapcsolódó elfoglaltságon túl milyen, az iskolával összefüggő egyéb társadalmi tevékenységbe kapcsolódtak be a fiatal pedagógusok. A kérdőívekből és a beszélgetésekből kiderül, hogy a hat megyében pártvezetőségi tag 20 fő; pártbizalmi 18 fő; párttitkár 5 fő — s érdekes, hogy csak két megyében jutottak ehhez a funkcióhoz, Borsod és Pest megyében. Rendelkezésünkre állnak a kérdőívet kitöltöttek párttagságára vonatkozó adatai is, de ezt a témát is egy másik tanulmányban szeretnénk részletesen feldolgozni. A szakszervezeti tevékenységben, vezető testületekben való részvétel már nagyobb arányokat mutat, bár itt is nagyobb aktivitásra számítottunk annál is inkább, mert a szakszervezet mint érdekvédelmi szervezet igen sokat segíthet a fiatalok letelepedési gondjain, munkaügyi problémáin és még jó néhány egyéb területen, amely az említett szervezet hatáskörébe tartozik elsősorban. A kapott adatok szerint az 520 főből 35 szakszervezeti bizalmi; 19 szakszervezeti vezetőségi tag. összesen tehát a vizsgált réteg egyhatoda tölt be párt-, illetve szakszervezeti funkciót. Itt természetesen számoltunk azzal, hogy a fiatalok többsége nem párttag, viszont a szakszervezetnek szinte kivétel nélkül valamennyien tagjai. Ebből érthető a nagyobb arányú részvétel, ami sajnos, szakszervezeti vonatkozásban így sem tartható kielégítőnek. Az iskolai munkát tekintve jelentős a fiatalok részvétele a következő területeken. Szakmai munkaközösség-vezető közülük 65 fő, mintegy 8%. Ebből érdekes az a megosztás, ahogy egyes megyékben jelentkeznek ezek a megbízatások. így pl. Borsod megyében 28 fiatalnak van ilyen funkciója, Heves megyében pontosan a felének, 14 főnek, Nógrádban mindössze 4, Szolnok megyében 9, Komárom megyében 3, Pest megyében 7 fő lát el ilyen megbízatást. Részletesebb helyi tanulmányozást igényelne azon okoknak a kiderítése, hogy miért vannak ilyen viszonylagos aránytalanságok. Itt talán csak annyit jegyeznénk meg, hogy pedagógusellátottság tekintetében Borsod megye eléggé nehéz körülmények között van, a még mindig funkcionáló nagyszámú kis falusi iskola miatt. A többi megyében valószínű jobb a helyzet, bár mindezek részletes elemzése még a későbbi kutatómunka feladata lesz. 76