Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

küszöbén, ő meg én. ..) megvásárlását és elolvastatását, mint az ún. kényes kérdések megválaszolását. Az Élet és Tudomány különösen jó például szolgált a családi életre neveléshez tartozó ismeretek közérthető, érdekesen feldolgozott tanulmányok közlésével. A szexualitásról, valamint a televíziós műsorhoz is kapcsolódó Születésünk titkai sorozat népszerűsége, talán semmi mással nem vetekedhet. Mindkét sorozat önálló kötetekben is megjelent (A szexualitásról, Az öröklődés titkai címmel). Ez utóbbi utalással arra is hivatkozhatunk, hogy könyvkiadásunk nagy léptekkel igyekszik pótolni eddigi elmaradását. Dr. Buda Béla, Gál Erzsébet, dr. Szilágyi Vilmos és más szerzők tanulmánykötetei nagy példányszámban megjelenve is, hamar gazdára találtak. A filmművészet indirekt módon hat inkább, bár az utóbbi években több olyan, célunkat szolgáló film is készült, ami elismerésre érdemes (pl. Helga, ill. Helga és Mischel). Kisfilmek vonatkozásában valamivel jobb a helyzet, bár ezekre a családi nevelés nem építhet. A rádió szintén felismerte a téma fontosságát. Számos műsorával formálja a helyes szemléletet, terjeszti a tudományos ismereteket, nyíltan, őszintén tárja fel a szexualitás, a családi élet problémáit is. A televízió a könyvkiadás mellett a legtöbbet vállalta a nemi nevelésben, a szexuális felvilágosításban az elmúlt esztendőkben a tömegkommunikációs eszközök közül. Az Iskolatelevízió „Szülők, nevelők egymás közt" című műsorsorozata éveken át igyekezett az intimitás, a misztikum bűvköréből kiemelni a nemi problémákat. A Laci és Zsó személye köré szőtt történetek, majd a bemutatókat követő elemzések igen hatásosak, tanulságosak voltak. Nagy népszerűségnek örvend a szülők körében a „Családi kör" című műsorsorozat is, amelynek magazin jellege lehetőséget ad az alkotóknak arra, hogy élményszerűen dolgozzák fel a közvetítendő ismereteket. A „Családi kör" 1976-ban hónapról hónapra jelentkezve, foglalkozott minden olyan lényegi problémával, ami helyet kapott a családi életre nevelés programjában. A nagyon sok magyar családot jelképező Kovács család által bemutatott sztorik, nevelési szituációk, majd dr. Ranschburg Jenő pszichológus szakszerű, lényegre mutató elemzése, telitalálat volt minden esetben. A Kelemen Endre vezette műsorsorozatban ritka „bátorságról" tett tanúbizonyságot a gyermeknőgyógyász, illetve a szociológus is, akik szerepelésükkel egyben arra is rámutattak, hogy nincs ún. kényes téma. Még a televízió óriási nyilvánossága előtt is lehet, sőt kell intimnek tűnő kérdésekről is szólni. A nézők számára bizonyára emlékezetes marad dr. Czeizel Endre műsorsorozata is, amelynek nagy közönségsikerére jellemző, hogy a műsor után könyvben is megjelentetett munka, szinte napok alatt elfogyott. A szülők és a tömegkommunikációs eszközök mellett nagyon jelentős szerep jutott a családi életre nevelés feladatainak végzésében, sőt irányításában, koordinálásában az iskolának, a pedagógusoknak. Az előzetes tervek között szerepelt e nevelési feladat önálló studiumként való beiktatása („Családtan") is az iskolai tantárgyak közé. A Családtan programjában szerepeltek volna a következő fejezetek: 1. a család fogalma és története 2. családjogi ismeretek 3. a családi együttélés erkölcsi normái 4. a házassági kapcsolat szerelmi kultúrája, beleértve a szexuális kultúrát is. Erre adott ösztönzést több nyugati ország mellett a lengyelországi példa is, ahol kétéves tantárgy lett a „Felkészülés a szocialista családi életre". Hazánkban az a vélemény alakult ki, hogy teljesebb lesz a feladat vállalása, ill. gyorsabban vezethető be általánosan a családi életre nevelés, ha az általános iskola 5. osztályától a középfokú iskolák záró osztályáig minden évfolyam az osztályfőnöki órák 69