Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

SZATMÁR MEGYE LEÍRÁSA LUDOVICUS NAGY NOTITIAE POLITICO-GEOGRAPHICO-STATISTICAE INCLYTI REGNI HUNGÁRIÁÉ PARTIUMQUE EIDEM ADNEXARUM C. MUNKÁJÁBAN Közli: Kávássy Sándor Fordította: Iványi Sándor (Közlésre érkezett: 1977. január 25.) A XIX. század első harmadának viszonyait vizsgálva, a kutató mint megkerülhetetlen alapmunkával találkozik Ludovicus Nagy, tehát Nagy Lajos latin nyelven írott művével, melynek első kötete Notitiae politico—geographico—statisticae inclyti Regni Hungáriáé partiumque eidem adnexarum, magyarul: Nemes Magyarország és a kapcsolt részek politikai, földrajzi és statisztikai ismertetése címen, a második Notitiae politico-geographico-statisticae partium Regni Hungáriáé adnexarum, seu Slavoniae et Croatiae, litoralis item hungarico-maritimi commercialis et confiniorum militarium hungaricorum, azaz: Magyarország és a kapcsolt részek, vagyis Szlavónia, Horvátország, valamint a magyar Tengermellék és határőrvidék politikai, földrajzi és statisztikai ismertetése címmel látott napvilágot. Ludovicus Nagyról, pályájáról, életéről és működéséről keveset tudunk. Nevét egy évszázada, vagy már hosszabb idő óta csak a könyvészeti munkák tartják számon

1, s személyét illetően a méltán klasszikus Szinnyei is csak annyit közöl, amennyi a Notitiák címlapjának egyszerű fordítása alapján állapítható meg

2. Születésének helye is, éve is, ismeretlen. Feltehetően nemesi családból származik, ő maga mindenesetre nemes, ezt a mű címlapján olvasható címei és rangjai sorában is első helyen említi. A Budán kiadott, egykorú Katolikus kalendárium címtárának adatai szerint, mint díjazott gyakornok (practicans stipendiatus) 1815-ben lép a Magyar Királyi Helytartótanács szolgálatába.

3 1818-ban jegyzővé (protocolli officialis) nevezik ki, 1819-től Liptó, 1827-től Turóc megye táblabírája.

4 Kutatói, vagy éppen tudósi becsvágy fűti. Szabad idejét és az esti órákat olvasással és a tisztes tudományok művelésével tölti. Széles körű gyűjtőmunkába kezd, s a törvényhatóságokkal folytatott levelezés eredményeként nagy mennyiségű földrajzi, statisztikai és egyéb anyagot halmoz fel.

5 így születik meg 1827-re - saját szavai szerint — „a haza és a hazafiak iránt érzett tiszteletből és szeretetből" a mű, mely 1828-ban és 29-ben Budán jelenik meg. A munkát a hírneves főúri család utolsó tagjának, Liptó és Trencsén megyék örökös főispánjának, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását is jelesül és bőkezűen támogató Illésházy István grófnak ajánlja.

6 1830-ban még a helytartótanácsnál dolgozik

7, ezután nyoma vész, további sorsát nem ismerjük. A nyilván több éves, ernyedetlen szorgalommal végzett gyűjtő- és rendszerező munka eredményeként előttünk fekvő mű első kötete a szűkebb értelemben vett Magyarországot, a második- Szlavóniát, Horvátországot és az ott elterülő részeket ismerteti. Az anyag elrendezésének elve mindkét kötetben azonos. Először röviden az országról, illetve a második kötetben a társországokról szól, majd alfabetikus sorrendben a vármegyék, illetőleg a határőrvidék esetében az egyes katonai körzetek kerülnek sorra. 349