Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

A MOZGÁSFORMÁKRÓL ÉS A TUDOMÁNYOK OSZTÁLYOZÁSÁRÓL VALLOTT ENGELSI NÉZETEK ELEMZÉSE „A TERMÉSZET DIALEKTIKÁJA" ALAPJÁN DR. SZILVÁSILAJOS Közlésre érkezett: 1977. február 4. I. BEVEZETÉS A filozófia gazdag történetében a marxizmus megjelenése előtt is találunk zseniális gondolatokat, előremutató megállapításokat az anyag és mozgás elválaszthatatlanságának, kölcsönhatásának kérdésében. Ebből a gazdag hagyatékból néhány gondolatot emelünk ki csupán, s tesszük vizsgálat tárgyává. A filozófusoknak és természettudósoknak hosszú időn keresztül sok fejtörtést okoztak Zénón apóriái.

1 Filozófiájában kiemelt helyet foglalnak el a mozgás létezése ellen irányuló érvek. Apóriáiból a repülő nyíl problémáját vizsgáljuk meg csupán. Zénón szerint lehetetlen, hogy a kilőtt nyíl mozogjon, lehetetlen a mozgás, érzéki csalódás, mivel a nyíl minden pillanatban valahol van. Egy meghatározott időben itt is van, egy adott helyen, meg nincs is itt. Ha itt van, akkor nem repülhet, hanem nyugszik. Ha a tér másik pontján van, vagyis ott van, akkor ismét nem repül, hanem nyugszik. A kilőtt nyű mozgása úgy jellemezhető, hogy egy adott időpillanatban itt is van és nincs is itt a tér meghatározott pontján — az ittből csak —* átmegy az ottba. Ebben a filozófiai rendszerben a mozgás sajátos értelmezést kap, mivel alaptörvénynek az azonosság törvényét tekintette. Az azonosság logikai törvényének felfedezése nagy jelentőségű, de Zénonnál ennek a törvénynek érvényességi körén túlra történő kiterjesztése hibás, metafizikus szemléletet jelent. Ezért sorolja a kilőtt nyíl mozgását a lehetetlenség világába, Meg kell jegyezni, hogy ez a zénoni aporia önmaga ellenére dialektikus, miközben a mozgás létét tagadja, rámutat annak dialektikus jellegére. Matematikai elemzéssel tudunk olyan megoldást adni ennek az apóriának, amely materialista szempontból elfogadható.

2 A nyíl apóriát halmazelméleti beállításban vizsgáljuk meg. Első kérdés, hogy pályáját diszkrét vagy folytonos rendezésű halmaznak tekinthetjük-e. Ha diszkrét rendezést tételezünk fel, akkor van ellentmondás. A folytonos rendezés esetén az apória értelmetlenné válik. A megoldásra irányuló érvelésnél sokan egyidejűleg tételezték fel a diszkrét és folytonos rendezést, melyek azonban egymást kizárják, s így logikai ellentmondáshoz vezetnek. Valószínű, Zénón azt próbálta kimutatni, hogy a tér és idő atomos szerkezetének tételezéséből a mozgás lehetetlensége következik. Ezekkel az apóriákkal kapcsolatban Rúzsa Imre három lehetséges álláspontot képvisel:

3 Első: Materialista értelmezés szerint a természeti törvényeket sem cáfolni, sem bizonyítani nem lehet logikai úton. Mivel az apóriák bizonyos természeti törvényeket cáfolnak (nemcsak a kilőtt nyíl apóriáját értelmezve), ezért ez az álláspont elvetendő!. 31