Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)
közül kiválasszuk azokat, amelyek az idealizált objektum megalkotását lehetővé teszik. Lényegében tehát csökkentjük az előző szakaszban megalkotott tulaj donsághalmaz elemeinek számát. Ez pedig úgy érhető el, ha néhány tulajdonság intenzitását változtatjuk és ezáltal választjuk ki a számba jöhető tulajdonságokból az idealizált objektum megalkotásához szükségeseket. Az adott objektum tulajdonságai (így a kiválasztottak is) már a dologgal való létezésükből fakadóan eltérő intenzitással rendelkeznek. (Ez az intenzitás-különbség más objektumokkal való összehasonlításban jelenik meg.) Az objektum számára adott, hogy a tulajdonságai milyen fokon jellemzők rá. A tulajdonság intenzitása azonban változhat és természetesen (ha csak gondolatilag is) változtatható. Az idealizáció ezen második szakaszában lényegében mesterségesen, monoton módon változtatjuk a tulajdonságok intenzitását és a tulajdonságok közötti viszony (viszonyok) alapján figyeljük a velük relációban lévő tulajdonságok intenzitás-változásának irányának, mértékének módosulását. Számolnunk kell azonban azzal, hogy intenzitás szempontjából a tulajdonságok több fajtája létezik. Ujemov a következőket különbözteti meg: a) egydimenziós (lineáris); b) kétdimenziós; c) n-dimenziós tulajdonságok. 1 9 f yAz egydimenziós (lineáris) tulajdonságokat olyan tulajdonságokként határozhatjuk meg, amelyek, ha egy tárgyra jellemzők, mindig meghatározott intenzitással bírnak és csak ezen intenzitás növekedésének vagy csökkenésének irányában változhatnak." 20 Ilyen pl.: a súly, tömeg, hosszúság stb. Az objektum több egydimenziós tulajdonsággal rendelkezik. Az egydimenziós tulajdonságok közötti függőség alapján, ha az egyik tulajdonság intenzitását változtatjuk, ezáltal a másik változása nyomon követhető. (Természetesen e tulajdonságok egyikének semmiféle változása nem viheti át a szóban forgó tulajdonságot egy másikba. (Ezek a függőségek elég egyszerűek, matematikailag könnyen kezelhetők. A kétdimenziós tulajdonságok már két viszonylatban változhatnak és változtathatók. Ilyenek a vektormennyiségek, amelyek abszolút értékben és irányban változhatnak és változtathatók. A két dimenziós tulajdonságok felbonthatók egydimenziós tulajdonságok kombinációjára. Az idealizáció ezen szakaszán erre mindenképpen figyelemmel kell lennünk, mert lehetséges, hogy egy lineáris tulajdonság intenzitásának változtatása éppen azáltal, hogy egy kétdimenziós tulajdonság eleme az utóbbi intenzitásában idéz elő változást. Beszélhetünk három dimenziós és általában n-dimenziós tulajdonságokról, amelyek három ill. n vonatkozásban való megváltozásra képesek, három ill. n vonatkozásban változtathatók. Ezek a tulajdonságok is más tulajdonságok bizonyos kombinációira bomlanak. Általában elmondhatjuk akkor, hogy bármely tulajdonság tovább bontható mindaddig, amíg csupa lineáris tulajdonságokra nem bomlik. 3. A REAGENS TULAJDONSÁGOK SZÁMBAVÉTELE. A tulajdonságok közötti kölcsönös függőségek vizsgálatával, amely az intenzitásuk közötti kölcsönös összefüggések megállapítása útján történik, számba vesszük azokat a tulajdonságokat, amelyek az előző szakaszban előidézett intenzitás-változtatásra intenzitásuk megváltoztatásával reagáltak. Ebben a szakaszban megmutatkozik, hogy a tanulmányozandó objektum mely tulajdonságai változnak szintén monoton módon. 2 1 Az előbb említett példánál maradva: a súrlódás monoton csökkenésével az út megfelelő meghosszabbodása jár együtt. 4. SORALKOTÁS. „Valamely lineáris tulajdonság minden mennyiségileg vagy minőségileg meghatározott intenzitása, vagyis minden állapot maga is tulajdonság, mégpedig pontszerű tulajdonság." 2 2 így a lineáris tulajdonság, amennyiben felbomlik állapotaira, pontszerű tulajdonságok bizonyos halmazára bomlik fel, a sok pontszerű tulajdonság a lineáris tulajdonság intenzitás-változása nyomán beálló állapotának tekinthető. 21
