Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

változnak szintén monoton módon. 3. Feltéve, hogy a feltételek hatása a tanulmányozandó tárgyra nullára csökkent, egy gondolati áttérést hajtunk végre: meghatározott idealizált objektumra való áttérést. . 7 Alapvetően egyet lehet érteni Gorszkij szakaszolásával, csupán néhány olyan finomítást kell eszközölnünk, amely mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az idealizáció folyamatát kellő pontossággal jellemezzük. A folyamat gerincét természetesen továbbra is a Gorszkij által megadott három lépés alkotja. Mindenekelőtt figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az idealizáció szorosan kapcsolódik az absztrakció különböző típusaihoz és ez természetesen meghatározza az egyes szakaszok sajátosságait. Indokolja továbbá a pontosítást az is, hogy az idealizáció folyamatában szereplő tulajdonságok kiválasztása során relációk kiemelése is történik, miközben az idealizált objektumok szempontjából „mintaképként" fellépő tárgyak modifikációinak meghatározott rendezett sorait állítjuk össze. Véleményünk szerint az idealizációnak mint megismerési folyamatnak a főbb szakaszai a következők: 1. A tanulmányozott objektum valamely létfeltételének (tulajdonságának) gondolati kiemelése — absztrakció; 2. Az adott tulajdonság(ok) intenzitásának változtatása; 3. A változtatásra reagens tulajdonságok számbavétele, kiemelése, a változás irányának, tendenciájának felmérése. A változtatott és az erre reagens tulajdonságok közötti relációk kiemelése, soralkotás; 5. A változtatás végsőkig fokozása, a tulajdonságok intenzitásának elvezetése a nullához, vagy a maximumhoz, határátmenetképzés. Vizsgáljuk meg az idealizáció folyamatának ezeket a főbb szakaszait! 1. VALAMELY LÉTFELTÉTEL GONDOLATI KIEMELÉSE. Az idealizáció szorosan kapcsolódik a tudományos megismerés más módszereihez és eljárásaihoz, így természetesen az absztrakcióhoz is. Az objektum kutatása az idealizációs módszer esetében absztrakcióval folytatódik, illetve kezdődik. Számba kell venni azokat a tulajdonságokat, feltételeket, amelyben a tanulmányozandó objektum egzisztál, ezeket ki kell emelni. Ez általában azonosító absztrakciót jelent és együtt jár a lényegtelen oldalak, kapcsolatok, a véletlen, a mellékes tényezők kizárásával. (Természetesen itt még eléggé „óvatosan" kell eljárni, hiszen még nem tudhatjuk, hogy a kiválasztott tulajdonságok közül melyek állnak az ideális objektum megalkotása szempontjából lényeges függvényszerű kapcsolatban.) Lényegében itt a „számba jöhető" tulajdonságok halmazát választjuk ki. Gondolatilag kiemeljük tehát az objektum lényeges, a kutatás szempontjából meghatározó tulajdonságait, és elvonatkoztatunk a kutatás szempontjából mellékes, vagy a kutatást nehezítő tulajdonságoktól. Természetesen a kiválasztás és az elvonatkoztatás is az adott tulajdonságoknak az objektumhoz való viszonyát figyelembe véve történik.

1

8 (Ez viszont feltételezi, hogy a tulajdonságnak az objektumhoz való viszonya — amennyire ez lehetséges pontosan rögzített legyen.) A tanulmányozandó objektumot a későbbiekben az általunk absztrahált tulajdonságok (a tárgyak egyéb tulajdonságaitól elvonatkoztatunk) nézőpontjából vizsgáljuk. Pl. azonosító absztrakciót alkalmazunk az „abszolút merev test" kialakításakor, amikor a testek tanulmányozandó modifikációit csak ezen testek keménysége, deformálhatósága és a rugalmassági erők szempontjából analizáljuk. Vagy pl. ha egy kiskocsit gurítunk az úton, az elgurítás után bizonyos ideig előrehalad, majd megáll. A megtett út meghosszabbításának több módja van: megkenjük a kerekeket, egyenletesebbé tesszük az utat stb. Ennek következtében csökken a mozgó testre ható külső hatás, a súrlódás. Ezzel mintegy KIEMELTÜK A SÚRLÓDÁST. 2. AZ ADOTT TULAJDONSÁG(OK) INTENZITÁSÁNAK VÁLTOZTATÁSA. Miután a tanulmányozott objektum néhány létfeltételét kiemeltük, fokozatosan változtatjuk az adott tulajdonság intenzitását figyelve, hogy milyen viszonyok válnak ki. Ugyanis a számbajöhető tulajdonságok közötti viszony elemzése teszi lehetővé, hogy ezek 20