Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

Az idealizáció elemei komplex módon, sokoldalúan összefüggnek egymással. Vizsgáljuk meg az idealizáció objektuma, az idealizáció szubjektuma és az ideális tárgy és maga az idealizáció (tevékenység) közötti kölcsönhatást. Ezen elemek között látszólag három reláció áll fenn, mégpedig az objektum és a szubjektum, az objektum és az ideális objektum, valamint a szubjektum és az idealizált objektum közötti kölcsönhatás, amelyet sematikusan a 2. ábra szerint ábrázolhatunk. Ez a négyes szerkezet sajátosan összetett struktúrát alkot, amelyben mozzanatok páronként is dialektikus viszonyban vannak egymással. így beszélhetünk az idealizáció objektuma és szubjektuma, az idealizáció és az idealizált objektum; az objektum és az idealizált objektum dialektikájáról, amely párokhoz, mintegy „viszonylétesítőként", „katalizátorként", harmadik elemként mindig az idealizáció, mint tevékenység kapcsolódik. AZ IDEALIZÁCIÓ SZUBJEKTUMA ÉS OBJEKTUMA közötti relációk a következők: 1. A szubjektum elméleti-megismerő viszonya az objektumhoz az idealizáció előtt [jelöljük ezt a relációt Ri (S,; OO], ide sorolható az objektum megfigyelése, leírása, előzetes absztrakciók megalkotása, lényeges tulajdonságainak kiemelése stb. 2. Transzponálás (ismeret-átvitel) [az R

2 (Sí; Oj) reláció], amelyben a szubjektum az idealizált objektum tanulmányozása révén nyert ismereteket az eredeti objektumra vonatkoztatja; 3. Az ismeret ellenőrzése és igazolása [R

3 (Sj; Oj)]; 4. Az új ismeret beépítése az objektumra vonatkozó ismeretek rendszerébe [R

4 (S,; Oj) reláció]. Ha jól megfigyeljük ezeket a relációkat, akkor ezek nem függetlenek az idealizációs tevékenységtől. Ugyanis az Rí relációban jelenik meg az a problémaszituáció, amely felveti az idealizáció módszerének szükségességét. Azt is mondhatnánk, hogy az idealizáció kezdettől fogva potenciálisan jelen van. Az R

2 reláció szintén kapcsolatos az idealizációs tevékenységgel, hiszen ennek végrehajtásától függ, hogy átvihető lesz-e az idealizált objektumokról szerzett információ. Az R

3 és R

4 relációk már kivezetnek az idealizációs tevékenység alól. Mindenesetre Ri-R

5 relációk mélyebb elemzése hozzájárulhat az idealizáció vizsgálatához. Foglaljuk össze sematikusan. E cél érdekében azonban figyelembe kell venni, hogy miután az Sj-nek ismeretei az idealizáció során gazdagodnak, bizonyos értelemben megváltozik. Ezért célszerű az idealizáció kezdetén levő szubjektumot (sj) és az idealizáció befejező szakaszán levő 2 (Sj) szubjektumot: 3. ábra 16