Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

Az idealizáció gnoszeológiai kérdéseit vizsgálva már eddig is többé-kevésbé körvonalazódtak a tudományos megismerés ezen módszerének elemei: a megismerés objektuma [Oj]; a megismerés szubjektuma [Sí] és az idealizált objektum [10] és megismerési eszközök, amelyek segítségével az idealizáció megvalósul [ME]. AZ IDEALIZÁCIÓ OBJEKTUMA [Oj] a megismerés eredeti, tulajdonképpeni tárgya (originál), amelynek megismerése az idealizáció tulajdonképpeni célja, amelynek tanulmányozását szolgálja az idealizált objektum is. Az idealizáció objektuma magának a megismerés objektumának csak valamely konkrét formáját, általában egy konkrét objektumot foglal magába, de mindig mint az objektumok egy osztályának a képviselője lép fel. Miként általában a megismerés tárgya egyaránt lehet anyagi-tárgyi és eszmei-gondolati képződmény, úgy az idealizáció objektumaként is szerepelhet gondolati képmás, előzőleg idealizált objektum, valamely elmélet is. Az utóbbiakra számtalan példát szolgáltat maga a matematika. Következésképpen az idealizálás objektuma egyaránt lehet a reális objektív valóságból származó objektum és az ún. fenomenológiai valóságból származó objektum. AZ IDEALIZÁCIÓ SZUBJEKTUMA [Sí] aki létrehozza és vizsgálja az idealizált objektumot és aki mint az emberi nem képviselője lép fel. Ennélfogva rendelkezik mindazokkal az ismeretekkel (elvileg), amelyet az emberiség felhalmozott, illetve elsajátított. AZ IDEALIZÁLT OBJEKTUM [10] az idealizáció szubjektuma és objektuma közötti összekötő kapocs, amely az idealizáció folyamatában jön létre és ugyanebben a folyamatban a szubjektum hatását közvetíti az objektum felé. Az idealizált objektumok az idealizáció folyamatában elért eredmények különböző szintű összegződése, lényegében a fogalom „továbbfejlődése", a fogalom fejlődésének magasabb szintű "állomásai. Az ideális tárgyak a gondolat olyan objektumai, amelyek reálisan nem léteznek a valóságban. A MEGISMERÉSI ESZKÖZÖK [ME] a szubjektum hatását közvetítik az objektum feié, másrészt az idealizált objektum és az eredeti objektum hatását a szubjektum felé. Természetük szerint lehetnek 1. logikaiak (például logikai szabályok és jelek, logikai műveletek), 2. elméleti-gondolati természetűek (fogalmak, idealizált objektumok, absztrakt tárgyak, ismeretek), 3.gondolati müveletek (az absztrakció különböző típusai, formalizáció, interpretáció stb.). m 2. ábra Ahol Oi - az idealizáció objektuma; Sj - az idealizáció szubjektuma; IO - az idealizált objektum;I - az idealizáció. 15