Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

[3] A dolgozat a fizika és kémia kölcsönös viszonyának változását a mozgásformák szempontjából mutatja be. Nem vállalkozik a változások teljes bemutatására, elemzésére. A témakorlátozáis szem előtt tartásával a változások szemléletessé tétele érdekében, a teljesség igénye nélkül felhasználjuk: Erdey-Grúz Tibor: a fizikai kémia alapjai (1973.) B. M. Kedrov: a Természettudományok tárgya és kölcsönös 'kapcsolata (Kossuth Kiadó, 1965.). Rádi Péter: Kísérlet a mozgásformák rendszerének korszerű leírására (MFSZ 1967/3.) [4] Dolgozatunk: a fizikai mozgásformák összefoglalásánál az y tengely fejlődési irányát, a legalapvetőbb ismeretek irányát követi. [5] Dr. Berényi Dénes: Merre tart a fizika? (Élet és Tudomány 1974. XXIX. évf. 50. szám) [6] Dr. Berényi Dénes: Merre tart ia fizika? (2372—2373. oldal.) [7] Erdey-Grúz Tibor: Filozófiai taMózás a természettudományokban (Kossuth Kiadó 1965.) [8] Idézett mű, 176. oldal [9] Idézett mű, 242. oldal [10] Idézett Rádi-tanulrnány, 390. oldal [11] Idézett mű, 252. oldal [12] Idézett Kedrov-mű, 253. oldal [13] Idézett Kedrov-mű, 253. oldal [14] Idézett Rádi-tanulmány, 391. oldal [15] Idézett Rádi-tanulmány, 392. oldal [16] Idézett Kedrov-mű, 256. oldal [17] Tudjuk, hogy a mozgásformák osztályozási (kísérletei közül nem a kedrovi a legkorszerűbb megoldás, de a változás szemléletessé tételéhez nagyon alkalmas. Az is indokolja a kedrovi megoidáshoiz való kapcsolódást, hogy ez a legismertebb ilyen jellegű kísérlet. [18] Dolgozatunkban felhasználjuk Rádi Péter tanulmányában Kedrovval és a mozgásformák osztályozási kísérletével kapcsolatos kritikai megjegyzéseit, de tanulmányával nem foglalkozunk részletesen, elemzően. Kritikai megjegyzéseit és a mozgásformák korszerű osztályozási kísérletét Rádi Péter: Kísérlet a mozgásformák rendszerének (korszerű leírására (MFSZ. 1967/3.) című tanulmányában fejti ki, írja le. [19] A. J. Ignatov: a Mozgás formái és az anyag fajtái. (Olvasókönyv a dialékfcikus materializmus tanulmányozásához, Kossuth Kiadó 1969/70. 134. oldal.) [20] Ezzel a kérdéssel Müller Antal: Fizákai megismerés és dialeiktikus materialista felfogás című művében foglalkozik részletesebben (200—213. oldal, Kossuth Kiadó, 1974.) [21] Erdey-Grúz Tibor: Az anyagszerkezet alapjai. 158—161. oldal. Műszaki Kiadó 1973. [22] MeV = 1 magelektronvolt =10° eV eV = 1 elektronvolt — az a kinetikus energia, amelyre 1 elektron 1 Volt elektromos potenciálkülönbség hatására szert tesz = 1,6021-1

2 erg. [23] Idézett imű, 160. oldal [24] Idézett imű, 54—68. oldal [25] A határozatlansági reláció nem az okozati összefüggések hiányát, a megismerhetőség korlátját fejezi ki, hanem a leírási mód tökéletlenségét, amely a mai ismeretszintünkből nem küszöbölhető ki. „Tény, hogy a mikrorészecskék nem pontok — írja Erdey-Grúz —, hanem anyagúk (illetve töltésük) a tér egy véges — bár 'kicsi — tartományában oszlik él (szót van kenve)." Ebben a „tartományban" a részecske állapotát, illetve mozgását csak megközelítőleg hűen írhatjuk le. Ennek adja meg az elvileg lehetséges közelítés határát a Heisenbergféle reláció. [26] Erdey-Grúz Tibor: Az anyagszerkezet alapjai. (Műszaki Kiadó 1973. 66. oldal) [27] A h-Planck-féle állandó, melynek értéke: 6,623-102

7 erg. sec. [28] Idézett tanulmány, 376—381. oldal [29] Ugyanezt az összefoglaló szerepet tölti be a kedrovi megoldási kísérletben a geológiai mozgásforma [30] A Rádi-féle kísérlet összefoglaló táblázatát közöljük. Ebből a komplex kísérletből — amely a mozgásformák korszerű leírását tartalmazza — csak egy rész78