Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

letet emelünk ki, s ezzel a részlettel hasonlítjuk össze a fizikai mozgásformák általunk közölt megoldási kísérletét. [31] Ilyen tulajdonsága a makromolekuláknak például a polidiszperzitás és az, hogy úgynevezett szegmensekből állnak. A polidiszperzitás azt jelenti, hogy a makromolekuláknak az élettelen természetben nincs meghatározott molekulasúlyuk. Olyan hosszú láncokat alkotnak, melyekben a molekulasúlyúk nem túl nagy változása, nem okoz minőségi változást. Oldataik tulajdonságai is tág határok között változnak, s a változás nemcsak a molekulasúly változásától, hanem a szóródástól (polidiszperzitás fokától) is függ. A makromolekulák „molekulákból álló szupermolekulák" kevés számú kivételtől eltekintve — plL kolloid-kén molekula — molekulaszerű tagokból, állandó szerkezetű, ún. szegmensekből állnak. Idézett tanulmány 376—380. oldal. IRODALOM 1. A. Einstein: A speciális és általános relativitás elmélete. (Gondolat Kiadó, 1963.) 2. A. I. Ignatov: A mozgás formái, és az anyag fajtái (Olvasókönyv a dialektikus materializmus tanulmányozásához. Kossuth Kiadó, 1967/70.) 3. A. Poliharov: Az anyag mozgásformái megmaradásának kérdéseihez. (Diai. mat. szakosító szemelvénygyűjtemény, Kossuth Kiadó, 1969/70.) 4. A. Pozner: Az ősemelektől az elemi részecskéig. (Kossuth Kiadó, 1968.) 5. A. P. Septulin: Anyag és anyagi képződmény. Az anyag fajtái. (Dial. mat. szakosító szemelvénygyűjtemény. Kossuth Kiadó, 1969/70.) 6. Bíró Gábor: A hőtan fejlődése és az első fizikai atomelmélet kialakulása a XIX. század derekán. (Fizikai Szemle, 1962/1.) 7. Bíró Gábor: Az elektromágneses tér fogalmának kialakulása (Faraday és Maxwell) (Fizikai Szemle, 1967/10.) 8. Bíró Gábor: Fizikatörténet és mechanikus materializmus. (MF-SZ. 1971/5—6.) 9. B. M. Kedrov: A természettudományok tárgya és kölcsönös kapcsolata. (Kossuth Kiadó, 1965.) 10. Bóna Ervin: A kémiai tudományok és kutatási ágak rendszerezési kérdései. (Akadémiai K., 1971.) 11. Dirac P. A. M.: A kvantumelmélet kibontakozása. (Fizikai Szemle, 1973/10.) 12. Elek Tibor: Marxizmus és relativitás elmélete. (Akadémiai Kiadó, 1973.) 13. Engels: A természet dialektikája. (Szikra Kiadó, Bp. 1952. és MEM 20. kötet, Bp. 1963.) 14. Engels: Anti-Dühring. (MEM 20. kötet) 15. Erdey-Grúz: Anyag és mozgás. (Akadémiai Kiadó, 1962.) 16. Erdey-Grúz: Filozófiai tallózás a természettudományokban. (Kossuth Kiadó, 1965.) 17. Fényes Imre: Fizika és világnézet. (Kossuth Kiadó, 1966.) 18. Fényes-Nagy: Mikrofizika. (Gondolat Kiadó, 1959.) 19. Fodor Judit: A determinizmus koncepció fejlődése ós kapcsolatai a kvantummechanikával. (Akadémiai Kiadó, 1972.) 20. Földesi Tamás: A marxista anyagfogalom meghatározásának problémáiról. (Szemelvények a dial. mat. köréből. Szerkesztette: Sándor Pál, 1965.) 21. G. Gomov: A fizika története. (Gondolat Kiadó, 1965.) 22. Horváth Imre: Modellalkotás, mint tudományos módszer. (MFSZ. 1965/2.) 23. Horváth József: A mozgás dialektikus koncepciója és a körforgás. (MFSZ. 1970/3—4.) 24. Horváth József: Kísérlet a mozgás irány szerinti formáiról szóló általános filozófiai elmélet deduktív kifejtésére. (MFSZ. 1972.) 25. Horváth József: A világ anyagi egységének helyes felfogásához. (Szemelvények a dialektikus materializmus köréből. Szerkesztette: Sándor Pál, 1965.) 26. Jánossy Lajos: Relativitás-elmélet és fizikai Valóság. (Gondolat Kiadó, 1967.) 27. J. Orear: Modern fizika. (Műszaki Kiadó, 1971.) 28. J. V. Szacskov: A kvantummechanika materialista értelmezéséről. (Gondolat Kiadó, 1961.) 79