Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

lyekkel gondolatban operálunk, a valóságban nem léteznek, de elvonatkoztatunk bizonyos szubjektív lehetőségeinktől is. Az absztrakció bizonyos folyamatai természetesen nemcsak ezzel vagy azzal az elvonatkoztatással vannak kapcsolatban, hanem a „gondolatkísérlettel", az „általánosítással", a „jormalizációval", a „modellezéssel" is. Ezek során az analitikus és a szintetikus tevékenységek eltérő mértékű, de együttes alkalmazása is jellemző. Ezek vizsgálata azonban már egy másik tanulmány feladata, az absztrakció „ellen folyamatai", mint a konkretizáció és az interpretáció szintén. Az absztrakció-elmélet problémái ma már sokkal világosabban állnak előttünk, mint például a múlt században, számos igen fontos kérdés nyert tisztázást. A további elemzésnek egyik elengedhetetlen feltétele az elért eredmények összegzése, ebből kiindulva a még megoldatlan problémák feltérképezése. (Annál is inkább, mivel a témával összefüggő magyar nyelvű irodalom igen kevés.) A fentiekben adott kép kiindulópont lehet az absztrakció műveletének tudománytörténeti adatokkal alátámasztott, mélyebb és sokoldalúbb elemzéséhez. A továbblépést többek között az jelentheti, hogy az absztrakciót mint tevékenységet és az absztrakciót mint eredményt együttesen, egységben vizsgáljuk. Tisztázni kell a bázis-objektumok és az absztrakciós típusoknak a viszonyát, azt, hogy az absztrakciós típusok filogenetikus láncot, vagy sort alkotnak-e. Igen érdekes eredményeket hozhat az azonos bázis-objektumon képezett különböző absztrakciók és az így kialakuló absztrakciós szintek problémájának vizsgálata. Fontos lenne annak elemzése, hogy az ismertetőjegyek változóvá tétele mit is jelent. Ez viszont a fentiekben ismertetett megközelítési módtól eltérő vizsgálódást jelent, amit ezen keretek nem tettek lehetővé, de amelyeknek elemzése egy nagyobb keretben lehetséges. JEGYZETEK [1] Az alap jelentésen kívül az „absztrakt" terminust igen gyakran használják a konkrét ellentétpárjaként is. Ugyanakkor van egy kevésbé gyakran használt jelentése az „absztrakt" terminusnak, használjuk azon fogalmak, elméletek jelölésére, amelyekben a kézzel fogható, őket kísérő jelenségek eleme minimális. [2] Az absztrakció mint eredmény: az absztrakció különböző típusainak, pontosabban fokozatainak a tudományelméleti irodalomban szokásos megkülönböztetése: a) a fogalmak („ember", „állat"); b) a sajátos „absztrakt tárgy"-nak tekintett tárgyak — abstract entity — („hét", „hővezetés"); c) idealizált objektumok („vonal", „abszolút nulla fok"). [3] Marx az elvonttól a konkréthoz való átmenetet jellemezve, a konkrétról ezt írta: „A ikonikrét azért konkrét, mert sok meghatározás összefoglalása, tehát a sokféleségnek egysége. A gondolkodásban ezért mint az összefoglalás folyamata, mint eredmény jelenik meg, nem pedig mint kiindulópont, noha ő maga a valóságos kiindulópont és ezért egyben a szemlélet és az elképzelés kiindulópontja is." MEM. 46/1. 154—155. old. [4] Lenin összes Művei. 29. köt. 212. old. [51 Gorszkij: Voproszi absztrakcii i obrazoványije pontjátyij. Moszkva, 1961. 21. old. [6] Az ismertetőjegyet jelen esetben úgy fogjuk fel, mint a dolgok töredékét, tehát tulajdonságot, viszonyt, összefüggést és viselkedést, amelyek konkrétan vannak jelen. 58