Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)
[7] Másképpen ezt úgy is fogalmazhatnánk, hogy „fókuszba" állítjuk az ismertetőjegyet, vagyis „rábizonyítjuk", hogy az ami. [8] Jelen esetben a „különböző" megkülönböztetetteket jelent, vagyis csak a többiektől különbözők, de azonos sajátságokkal rendelkeznek. [9] Gonszkij: Id. mű. 24—25. old. [10] Meg kell jegyezni, hogy Gonszkij az izoláló absztrakciónak ezekre a vonásaira tesz megjegyzést, de definíción kívül. [11] Világosan kell azonban látni, hogy az „absztrakt tárgy" cisiaik gondolatilag rendelkezik önálló létezéssel, ettől még reálisan inem ilesz ilyen. [12] Ha jól megfigyeljük, akikor azt tapasztaljuk, hogy ennek a folyamatnak az első része nem más, mint azonosító absztrakció, amelynek során kiemeljük az ismertetőjegyeket (azonosítjuk önmagunkkal), majd megkülönböztetjük a többitől (megkülönböztetés) és végül egyenlőség-típusú viszony segítségével a megkülönböztetett jegyeket azonosítjuk egymással (azonosítás). Ez a folyamat első része. Miután így sikerült a lényeges ismertetőjegyeket la többitől elvonatkoztatni, következik a második absztrakció, amelynek során magától a dologtól vonatkoztatunk el. [13] Stoff: Modell és filozófia. Kossuth Kiadó, 1973. 202. old. [14] Gorszkij: Id. (mű. 25. old. [15] Gorszkij: Id. mű. 26. old. [16] A. Markov: Tyeorija algoritmov Tr. Inszt. im. V. Sztyeklova XLII. köt. Moszkva, 1965. 15. old. — Idézi: Gorszkij: Id. mű. 31. old. [17] Gorszkij: Id. mű. 29—30. old. [18] Stoff: Id. mű. 202. old. [19] Osztályon a halmazelméletben az adott H halmaznak H,, H->, H : { olyan (nem üres) részhalmazait tekintjük, amelyek páronként idegenek (diszjunktak) és egyesítésük maga a H halmaz, läzaz H II, U II.,'J Hj 0 Hj 0 (i^j). [20] Rendkívül fontos példája az absztrakció általi meghatározásnak a Marx-féle értékmeghatározás: ha x, y áru értékekvivalenciáját xoy relációiként vezetjük be, akkor 1. X£>y; 2. x£>y->y£>x; 3. [xpy-y^z] X£>z. IRODALOM Lenin: Filozófiai füzetek. Lenin összes Művei. 29. köt. Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai. MEM. 46/1—II. D. Gorszkij: Voproszi absztraíkcii i obrazoványije ponjátyij. Akadémija Nauk. SZSZSZR. Izdátyel nosztvo akadémiji. Nauk. SZSZSZR. Moszkva, 1961. P. Kopnyin: Dialektika, logika, tudomány. Kossuth Kiadó, 1974. G. Havas Katalin: Formális logika. Kossuth Kiadó, 1973. V. Stoff: Modell és filozófia. Kossuth Kiadó, 1973. Erdei László: A fogalom és az ítélet dialektikus logikai elmélete. Logikai Tanulmányok. Akadémiai Kiadó, 1971. Szigetvári Sándor: A fogalmak dialektikus (Logikai tipizálása. A filozófia időszerű kérdései. 1974. Georg Klaus: Bevezetés a formális logikába. Gondolat Kiadó, 1963. JJjemov: Dolgok, tulajdonságok, viszonyok. Kossuth Kiadó, 1966. Fodor Judit: A véletlenről. Magyar Filozófiai Szemle, 1967/3. sz. §9
