Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)
Bár sok hasonlóságot mutat a strukturális absztrakcióval, az absztrakció útján történő meghatározás, mégis önálló típus, mert nem a struktúrát őrzi meg, hanem a relációk alapján adja a különböző dolgok osztályozását. 3. Az absztrakció különböző típusainak kapcsolata Az absztrakció valamennyi itt felsorolt és itt fel nem sorolt fajtája igen szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban van egymással. A megismerés folyamatában mindegyik fontos szerepet játszik. Közülük is kiemelkedik az azonosító absztrakció, amellyel kisebb vagy nagyobb mértékben minden típus kapcsolatos. így a konstruktivizáló absztrakció, amely a kontinuusnak diszkrétre, a dinamikusnak statikusra való változtatásával van kapcsolatban, legszorosabban kapcsolódik az azonosító absztrakcióhoz. A konstruktivizáció folyamata úgy is tekinthető, mint a valóság valamely részeinek önmagával való azonosítása és e részeknek az ,,eltárgyiasulási" folyamata. Hasonlóan az absztrakció többi fajtájánál mindig szükség van annak a dolognak, tulajdonságnak, viszonynak az önmagával való azonosítására és más dolgoktól, tulajdonságoktól, viszonyoktól való megkülönböztetésére, amit kiemelni kívánunk. Ugyanakkor az azonosító absztrakció is feltételezi a többit. Például az azonosító absztrakció folyamatában nemcsak a dolog egy sor tulajdonságától vonatkoztatunk el, miközben a vizsgálni kívánt lényeges tulajdonságokat elkülönítjük, hanem elvonatkoztatunk szubjektív lehetőségeinktől is, hogy áttekintsünk valamennyi azonosított dolgot. Ugyanígy a konstruktivizáció folyamatában az „absztrakt tárgyak" képzésekor, vagy az izoláló absztrakció során a dolgoknak nemcsak tulajdonságaitól és maguktól a tárgyak anyagi hordozóitól vonatkoztatunk el, hanem attól is, hogy az ilyen tárgyak gyakorlatilag nem megvalósíthatók. Az idealizáció során a rögzített objektumok (amelyeket konstruktivizáció segítségével különítettünk el) analíziséhez folyamodunk. Ezen elemzés során különböző azonosításokat használunk és elvonatkoztatunk annak lehetetlenségétől, hogy az „idealizált objektumokat" a valóságban megvalósítsuk. A szűkebb értelemben vett absztrakciós folyamat nem foglalja magában a fentiekben elemzett valamennyi absztrakciós típust. Többé-kevésbé magában foglalja az azonosító absztrakciót, az „absztrakt tárgyak" képzésével kapcsolatos izoláló vagy analitikus absztrakciót és a konstruktivizálással kapcsolatban levő absztrakció folyamatát. Mint láttuk, az absztrakció folyamata során az absztrakció ezen típusainál elvonatkoztatunk a dolgok és köztük levő viszonyok egy sor tulajdonságától, egyidejűleg kiemeljük a bennünket érdeklő tulajdonságokat. Elvonatkoztatunk a dolgok dinamikus és kontinuus jellegétől. De ezekre az absztrakciós típusokra is érvényes, hogy nem önmagukban léteznek, hanem más típusokkal szoros kölcsönhatásban. Az absztrakció e folyamatai során is elvonatkoztatunk pl. annak lehetetlenségétől, hogy azok a tárgyak, ame57