Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

AZ ORBIS PICTUS KÉPANYAGÁNAK ÉS SZÖVEGÉNEK FORRÁSAIRÓL DR. BAKOS JÓZSEF (Közlésre érkezett: 1974. december 20.) A.) PRUDENTIA: ESZESSÉG-OKOSSÁG Comenius az Orbis Pictus CX. fejezetében az eszesség, az okosság, a bölcsesség fogalmak érzékeltetésére igen célszerű képi ábrázolást hasz­nált fel. Ha megfigyeljük az ábrázolást (vö. 1. kép), annak képi elemeit, azt tapasztaljuk, hogy Comenius olyan jelmotívumokat sorakoztat fel, amelyek nemzedékről nemzedékre hagyományozódtak a megfelelő mi­tologikus, ikonológikus és emblematikus ábrázolásokon. De azt is meg­állapíthatjuk, hogy Comenius az ismert hagyományos képi elemekhez néhány újat is társított. A jelelemeket az egyéni és közösségi követel­ményekhez is szabott relációkban, a gyakorlati tevékenység megnyilvá­nulásaiban mutatja be és értelmezi. A kép és a szöveg egymásnak meg­felelő elemeihez egyaránt felvilágosító, értelmező jellegű szöveg tár­sult. A szöveg szavaihoz kapcsolt számok mind a képi, mind a nyeivi kommunikációt egyaránt segítenek egyértelműbbé tenni, illetőleg a meg­felelő számok, a megfelelő képi, rajzi elemekre utalnak. Comenius szö­vege ezt mondja: ,,Az okosság (eszesség) [1] mindenekre körös-környül tekint (vigyáz), mint-egy kígyó [2], nem-is cselekszik, szóll, vagy gon­dol semmit-is heában (haszontalanul). Vissza-tekint [3], mint-egy tükör­be [4], az el-múlt dolgokra; előre-is tekint [5], mint-egy perspectivum által [7], a jövendőkre, avagy végre: [6] és ekképpen által-láttya, mit cse­lekedett légyen; és mit kellessék még cselekedni; Az ő cselekedetiben fel-teszen tiszteséges, hasznos, s-mind penig, ha lehetséges, gyögyörű (kedves) czélt (véget). El-gondolván (előre megnézvén) a' véget, fel-ke­resi az eszközöket, mint olly utat, melly a czélhoz (véghez) viszen; de bizonyosokat és könnyűeket, inkább keveseket, hogy-nem-mint soka­kat: hogy valami meg ne akadályoztasson. Az alkalmatosságra [9], az melly elől (a' homlokán) üstökös, hátul penig kopasz, e'felett (ezen-kí­vül) szárnyas [12] lévén, könnyen el-szalad, reá vigyáz, és azt meg-fogja (kapja). Az úton el-mégyen okossan: (eszesen), hogy meg ne ütközzön, avagy el ne téveledgyen" (Comenius: Orbis Sensualium Pictus, Bilingvis. Coronae, 1675.). Mind az elmebeli élességet, ügyességet, a megfontolt­ságot, az élettapasztalatot, az okos szót, az idővel való hasznos élést, a célratörő akaratot, mind az okok láncolatát felismerő, a dolgok lényegé­139

Next

/
Oldalképek
Tartalom