Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)
nál szerepeltek mintapéldák. Ha mégis szükséges a segítés, akkor ez nem a munkalapokon levő feladatok közös megbeszélésével történik, hanem az azokhoz hasonló példákon. Az ismeretek alkalmazásának akármelyik változatát részesíti a tanuló előnyben a feladatok megoldásakor egyik sem nélkülözheti annak az igénynek a fejlesztését, hogy győződjön meg munkája helyességéről. Az erre való szoktatást úgy igyekeztünk megvalósítani, hogy az első hónaptól kezdve a pedagógus tanította, hogyan lehet és kell azt ellenőrizni. Lassan, de megszokták, hogy munkájukat csak az önellenőrzés után tekintsék befejezettnek. Az önálló otthoni tanulásra való szoktatás is tervszerű, fokozatos előkészítést igényel, mint pl.: — tudjon a tanuló számjegyeket írni és olvasni; — szöveget jól, érthetően olvasson; — képes legyen olyan gondolkodási műveletek végzésére, amelyek a házi feladat megértéséhez és megoldásához szükségesek; — csak akkor kapjon otthoni, kötelező házi feladatot, amikor a tanítási órák alatti munkája alapján képes az otthoni önálló munkára, illetve problémamegoldásra; — amikor már megtanítottuk az önellenőrzésre stb. A házi feladatot nem osztályoztuk, de azt mindig megbeszéltük, elemeztük, értékeltük. Célunk: tanulóinknak nem a munkáját növelni, hanem olyan előkészítő munkát végezni, ami biztos alapot nyújt majd későbi tanulmányaikhoz és olyan személyiségjegyeket alakít, illetve formál, amelyek nélkülözhetetlenek a sokoldalúan fejlett ember kialakításához. Az elmondottakból talán az is kitűnik, hogy törekvéseink nem szélsőségesek. A valóságos helyzetet és a megteremthető előfeltételeket igyekeztünk minden esetben józanul mérlegelni. Az alkalmazott módszerek sok eleme és eljárásrészlete történelmileg már korábban kialakult, ha nem is olyan differenciáltan, mint ahogyan ma alkalmazzuk. Megváltozott a cél, amelynek érdekében felhasználjuk ezeket, másrészt egyes eljárásokat részletesebben kidolgozunk és igyekszünk az ún. „hagyományos" módszerekből is átmenteni mindazt, ami jó, haladó, tudományosan megalapozott. A módszertani szabadság nemcsak azt jelenti, hogy a pedagógus a saját elképzelései, egyénisége és képességei szerint szabadon választja, variálja a módszereket, hanem azt is, hogy azokat a módszereket választja, amelyek a tárgy tanításából adódó célkitűzéseknek, az osztály összetételének, az életkori sajátosságoknak a tervszerű fejlesztése szempontjaiból a leginkább megfelelőek. Motiváljuk az oktatási-tanulási tevékenységet, az alkotó munka légkörének kialakítását a nevelő és a tanulók együttes iskolai tevékenységében biztosítjuk. Nem egyedül üdvözítő módszerekről, munkaformákról van szó, csupán arról, hogy erőnkhöz és időnkhöz mérten próbálunk az előzőeknél tervszerűbben, célravezetőbben dolgozni. Időben igazodni a követelményekhez, a korhoz. 11* 163