Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

A KÉTATOMOS MOLEKULÁK SPEKTROSZKÓPIÁJÁNAK ALAPFOGALMAI DR. PATKÓ GYÖRGY (Közlésre érkezett: 1973. december 11.) A tanszéki kutatóhelyünk hároméves kutatási tervében kétatomos molekulák emissziós és abszorpciós elektronsáv színképeinek tanulmányozása is feladatunk. E téma művelésének laboratóriumi feltételeit 10 év alatt sikerült megteremtenünk. Ezt bizonyítja számos spektroszkópiai tudományos publikáció. Hogy a tudományos munkánkba fiatalabb oktatók, főiskolai hallgatók is bekapcsolódhassanak, hasznosnak véltük a kétatomos molekulák spektroszkópiájának alapfogalmait számukra összefoglalni. Ezt szolgálja jelen rövid dolgozat. A molekulaspektroszkópia fontos feladata a molekulát felépítő atommagok távolságainak, valamint az elektronfelhő eloszlásának, gerjesztési lehetőségeinek, ionizációs és disszociációs energiáinak, különböző molekula-állandóinak stb. kísérleti megállapítása és ennek alapján a színképben észlelt szabályosságok elméleti értelmezése. Az alkálihidridek kísérleti vizsgálata azért is jelentős, mert ezek a molekulák mindkét atomukban csakis egy-egy valencia-elektront tartalmaznak, s ezért a kísérleti eredmények elméleti értelmezése könnyebb, egyben elvi szempontból érdekesebb, mint a többi kétatomos molekuláé. Az elméleti molekulafizikai kutatás számára a kétatomos molekulák optikai színképének vizsgálata sok egyéb értékes információt is nyújt. A molekula színképeknek is a Bohr-féle frekvenciafeltétel a nyitja, vagyis a molekula-vonalak hullámszámait is termértékek különbsége szolgáltatja. E A molekula térmértékben T — — is mérhető T (cm1) energiájáhc nak zlT változását első közelítésben a következő összefüggéssel adhatjuk meg: AT = /ITe + zlG(v) + AF(J) (1) ahol a kvantumátmenetnél AT

e —• az elektron, zíG(v) — a vibrációs, zlF(J) — a rotációs termértékek változását, v a vibrációs, J — a rotációs kvantumszámot jelenti. .349