Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

Itt a G(v) vibrációs térmértékét: G(v) = co

e jv + -yj —íü

ex

e|v + yj + w

ey

e|v + ^ ) . • - (2) kifejezés írja le. Az co

e; co

e x

e; co

e v

e az ún. vibrációs állandók. Mindig fennáll, hogy co

e | > co

e x

e | > | co

e y

e és cu

e x

e < 0. Ezért a ^ G j v + EG(V+ 1) — G(v) értékek v növekedésével általában monoton csökkennek. Az F

y(J) rotációs termértékek pedig: F

V(J) = B

VJ(J +1) + D

VJ

2(J + I)

2 + HyJ

3(J + l)

3 ... (3) alakban állíthatók elő, ahol a B

Vj

) D

v és H

v ún. rotációs állandók, a J rotációs kvantumszám. Itt is teljesül egy 1 B

v | > | T)

v | > | H

v-| egyenlőtlenség, továbbá: B

v = B

e + <x

t |v + -i-j + a

2 (v+I)+... Dv = De + ß

x |v + -Íj + ß

2 (

v + y)

2 + • • • (

4> H v = He + y

x j V + - ~ ] + Y, ív + У | + . . . Általában érvényes a következő egyenlőtlenség: 1 i > I д

2 I, ha Ő = a, ß, у. A legtöbb rotációs állandó értéke v növelésével monoton csökken. A T

e elektrontermértékét a molekula egy vagy több világító elektronjainak állapota szabja meg. Az alsó és a felső elektronállapothoz tartozó v; co

e; oj

ex

e; B, D és H mennyiségeket ", illetve ' jellel különböztetjük meg. A rezgési-rotációs színképnél z!T

e = 0, a vibrációs kvantumszám Av változása általában 0, +1. (1. ábra.) Elektronsáv színképnél az egynél nagyobb érték is lehet. Az említett átmenet szabályainak modellszerű megfogalmazása Francktól, kvantummechanikai megalapozása Condontól származik (7), (5), (2). A sávok intenzitását a Franck—Condon-elv alkalmazásával határozhatjuk meg (2. ábra). A i otációs-kvantumszám változása 0, +1 lehet. Ha a molekula elektronállapotait Л mellék-kvantumszámmal jellemezzük, a kiválasztási szabály értelmében ЛЛ=0; ±1; ±2;... akkor AJ = 0; +1, de A A = 0-nál Л — 0, akkor AJ = ± 1. (4a) .350