Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

De megtanultak Hindenburgék mást is. Ha a militarizmusnak alapját a tudomány képezné, nem menne végig benne az a bomlási folyamat, mely a forradalom bekövetkeztének eredménye. A forradalom az egész társadalmat kiemeli az eddigi, fokozatosnak mondott fejlődésből, s viszi mérföldes léptekkel a fejlődés igaz, magas fokára, csak a militarizmus bomlott szét rothadt elemeire, hogy soha többé ne legyen módja szélhámoskodni a tudománnyal és spekulálni az emberhússal. Évezredek véres bálványait söpri el ez a világforradalom, mely nem polgári forradalom többé, hanem a katonazubbonyba beöltöztetett nép földrengésszerű megnyilatkozása. A világforradalom, mely egy pillanatra összezúzza a militarizmus abszolutisztikus uralmát és leszámol a vérszomjas dinasztiákkal, a militarizmus forradalma volt, s míg a munkásság hatalmas támogatása szükségessé vált, addig a polgárság szerepe számításba egyáltalán nem jöhet. Ebben a világháborúban az érdekelt fél a harcoló katona volt, mert az emberek vágóhídján az élete forgott kockán, s így osztályhelyzete sem a munkáséhoz, sem a polgáréhoz nem hasonlítható. Amikor öntudatra ébredt és felkelt tespedéséből, nem a munkásság vagy polgárság jelszavával indult földrengésszerű útjára, hanem a dinasztia és a oligarchia elleni gyűlölet mellett elsősorban a militarizmus megszüntetése volt a cél. Le a hadsereggel, hadd pusztuljon minden, ami a dinasztia és oligarchia gyűjtőfogalma alá esik. Négy esztendőnek minden keserűsége és borzalma a militarizmus számlájára íratott fel, s a felhalmozódott gyűlölet antimilitarista jelleget öltött, mely a forradalomban nyert kifejezést. A világháborút követő világforradalom elsősorban antimilitarista forradalom volt, s aki ezt a nagy, forradalmi átalakulást nem akarja észrevenni, vagy másnak látja, az nem ismeri ennek a nagy, társadalmi átalakulásnak (forradalomnak) törvényeit, mely szerint a polgári forradalmat nem a munkásforradalom, hanem a katonai forradalom követi, hogy a militarizmus megszűnése után a munkásforradalom annál könnyebben szerezhesse meg jogos uralmát. Figyeljük csak meg, a bomlási folyamat csak a hadsereg szervezetében ütötte fel fejét, ennek lerombolása volt a forradalom első eredménye, és meglátjuk, nemcsak a legyőzött központi hatalmaknál, hanem az antant- és semleges államokban is a militarizmus fogja megölni a militarizmust, hogy így a kapitalizmus legerősebb vára is romokban heverjen a később bekövetkezendő munkásforradalom előtt. Ne szabadítsák reánk tehát ismételten a vérszomjas militarizmus fenevadjait, melyeket a forradalom elsepert, s amelyeknek visszaállítása újabb, katonai forradalom bekövetkeztét jelentené, tépjék szét utolsó foszlányait is, nehogy még valaha fölhasználhassák a haladás elleni védekezésre. A militarizmus megszűnt, s a romokat már csak eltakarítani lehet, de ezekkel a militarista romokkal a végleges összeomlást megakadályozni senki sem lesz képes. Meddő munkának mutatkozik az a törekvés is, mely demokratikusabb formában akarja föltámasztani ezt a korhadt társadalmi fegyvert, mely ideig-óráig még szívhatná a társadalom vérét, hogy azután örökre kimúlhasson. A lavina megindult, s jaj annak, aki a mélység fenekéhez .320