Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

ben keresendő, amiket a magántulajdon szabott ki számára; idegen területek megszerzése iránti aspirációk szolgálatába állott. így hát nem tartott lépést a haladással, kénytelen volt erővel és borzalmasabbnál borzalmasabb eszközökkel a magántulajdon szentségét megvédeni, s míg az egész társadalom, annak minden szerve a kor szelleméhez simult és minden nagyobb megrázkódtatás vagy forradalom nélkül lépett át az új világba, addig a militarizmus korról korra mind mélyebbre süllyedt, s belesodorta az emberiséget saját fertőjébe: a háborúba. Ha a hadsereg belső szervezetében okszerű változásokat és újításokat eszközöltek volna és a kitűzött feladatoknál a haladást tartották volna szem előtt, így pl. csatornák építése, kincstári birtokoknak katonák által való kezelése, közbiztonsági és közrendészeti szolgálatok teljesítése, szóval, ha a kultúra és a társadalom szolgálatába állítják, megszüntetése nem lenne a legaktuálisabb és legsürgetőbb kérdések egyike, mert bármennyire konzervatív valamely társadalmi alakulat, célja mindenkor a jelennel való együttműködés kell hogy legyen. Ellenkező esetben pusztulásra van kárhoztatva. A hadsereget mint társadalmi szervet reformálni, a mai kultúrának megfelelően átalakítani és demokratikus alapokra fektetni nem lehet; az évszázadok óta fokozatosan beálló visszafejlődés, valamint az utolsó világháború annyira igénybe vette erejét, hogy a már amúgy is korhadt pillérek meginogtak, s míg minden a társadalmi egyesülés, a kultúra szolgálatába szegődött, a hadsereg ókori célkitűzéseihez nemcsak hogy hű maradt, hanem ezek hatványozódtak benne, hogy minél jobban megérjen a pusztulásra. Ha a tudomány valamely ága kell hogy képezze alapját valamely társadalmi szervnek, akkor joggal állapíthatjuk meg, hogy a militarizmusnak létjogosultsága nincsen. Mert mi köze a tudománynak vagy haladásnak ahhoz az ambícióhoz, mely a kultúra szégyenére hullamezőket produkál. Vagy van-e katonai tudomány? A hadsereg csak kisajátította a tudományt, a technika összes vívmányait, az orvosi, a jogi és sok más tudományt az erőszak érdekében erőszakkal monoplizálta. A tudományt hivatásának meg nem felelő célokra használta fel, manipulált a tudománnyal, hogy katonai tudománnyal dicsekedhessen. A stratégia -—• egyszerű számtani művelet: harmincmillió felfegyverzett katona háromszor annyi, mint tízmillió, tehát végeredményben a tízmilliót a harmincmillió legyőzi. Micsoda isteni szikra kellett ahhoz, hogy Mackensen, okulva Potiorek csúfos vereségén, más utat választott az előnyomulásra! Ö is tudta azt, amit minden kávéházi stratégák tudtak, hogy ha ott támad, ahol elődje, ugyanolyan vereséget szenved. Vajon nem e tapogatózáson alapult Mackensen katonai tudománya, s vajon, ha először Mackensen támad Potiorek helyett, vajon nem Potiorek kerül-e Mackensen helyére? De azt is mondhatják, hogy harmincmillió embert, alapos katonai tudomány mellett, tudós hadvezérek, tízmillió emberrel is leverhetnek. Hát akkor hová lett Hindenburg és Ludendorff nagy, katonai zsenialitása, miért nem tudták megakadályozni a német hadsereg vereségét és a végső, nagy összeomlást? Millióknak kellett elvéreznie, hogy Hindenburg és társai megtanulhassák: harmincmillió háromszor annyi, mint tízmillió. .319