Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom-és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József- Szláv eredetű helynevek az ún. Tiszaháti-területen

A falu neve 1278-ban tűnik fel, mint az egyedi (Bihar m.) monostor Tisza menti birtoka. Sokféle magyarázat; eredhet a szláv Bog bogIj 'isten' névből is (vö. Moór: ZONF. VI., 116), a névadás azonban mindenképpen magyar. (Nyh 206). Tiszavid. Neve 1298-ban tűnik fel. Puszta személynévi eredetű helynév. Névadója valószínűleg az a Vid ispán, aki még a XI. században élt Gut leszármazottja (Györffy I., 523), a falu tehát sokkal régebbi első említésénél. A Vid személynév az egyházi latin Vitus tőrövidítéssel alkotott magyar származéka. (Nyh 210). Stanislav a szláv vidéti 'lát' igével rokon Vid

ri> személynévből magyarázza; II., 572. Vámosatya (vásárosnaményi járás) neve 1289-ben tűnik fel, a magyar atya közszóból eredő Atya személynév alkotja. Az egykori vámos hely voltára utaló jelzőt a Szatmár megyei Ätya községtől való megkülönböztetés végett kapta. A község határában fekszik Kabala falu helye (,,Kabola Szugja" V. Atya 1832. évi erdőtérképén, Vásárosnaményi Tájmúzeum). 1321: p. Kobula, in C-u de Bereg iuxta fl-m Zernua (Györffy I., 542). A falu neve 1321-ben tűnik fel, mint Mátyusi Juna fia, János öröklött birtoka, aki a település felét az itt levő Szt. Kereszt kápolna (capella in honorie S. Crueis) felével átadta Gyulaházi Jurh fiainak, Lukácsnak és Julának, ezek nővérei hitbére s jegyajándéka, valamint leánynegyed fejében. Valószínűleg szláv eredetű: a Kobyla 'kanca' szóból alakult helynév átvétele (vö. Virägh 48; Moór: ZONF. VI., 109; Kniezsa: MR. í., 241; Tesz. II., 290). (Nyh 225). 4.2. A megvizsgált terület 9 helynevénél (Barabás, Gelénes, Jánd, Mátyus, Tákos, Tivadar, Vásárosnamény, Fejércse, Hete) nem mutathattunk rá szláv örökségre; 6 község elemzése (Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gergelyiugornya, Lónya, Tiszakerecseny) a szláv eredetről tanúskodik. Kétes szláv eredetűnek volt minősíthető a terület 4 helyneve (Gulács, Tarpa, Tiszaszalka és Tiszavid). A terület községeinek a határában 2 esetben lehetett szláv eredetű falunévre rámutatni (Tiszaadonynál Galgó, Vámosatya mellett Kabala), 1 esetben azonban a község határában levő falu (Márokpapi mellett Pázmány) szláv eredete is kétes. A kétes szláv eredetű helyneveket azért vettem fel, mert az e területen folytatandó ásatásokhoz esetleg támpontul szolgálhatnak. JEGYZETEK — RÖVIDÍTÉSEK 1 Nyh. Mező András—Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972. (Kézirat). 2 Kéziratom (7) és (8) jegyzete a fenti mű gépiratának 7., illetve 8. oldalára utal. 3 Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században: Szt. István Emi. II., 401. 4 Lehoczky: Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monográphiája I—

III. Ungvárott, 1881. 5 Szabolcs vm. oki. Szabolcs vármegye levéltárának mohácsi vész előtti oklevelei, Nyíregyházán, 1901. 16* 243