Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom-és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József- Szláv eredetű helynevek az ún. Tiszaháti-területen

egyes északi szláv nyelvekben a g már h-vá változott (vö. Kniezsa: Szt. István Emi. II., 373, 466; M. Nyv. IV., 199, 229—30, VI., 14; Melich: Honfogl. Mg. 370; Etsz. II., 882; Virágh 38; Györffy I., 520; Moór ZONF. VI. 21; Stanislav II., 180; Pais SRH I., 74, MAn. 115, Mny. XXXI., 271). (Nyh 191). Tiszakerecseny. (Vásárosnaményi járás. T: 4140 kh. L: 1641). 1324: Nicolaus f. Petri de Kerechun (HOkl. 196); 1327, 1329: = de Kerechen (A. II., 307, Zichy I., 327); 1332—

5/Pp. Reg.: Petrus (sac.) de Kerechen Berechen, Kerechen (Vat. I I. 323, 345, 361). A község 1324-ben a Szalók nembeli idevaló nemes nevében túnik fel, aki 1317-ben Pazonyban (Szabolcs m.) rabolt, 1329-ben Veresmart (Szabolcs m.) ügyében tanúskodik. A zempléni archidiaconatusban fekvő egyházának Péter nevű papja az 1334. évi II. részlet és az 1335. évi I. részlet fejében 5—5, a II. részlet fejében 3 garas pápai tizedet fizetett. Puszta személynévből (Vö. Kerechen szn. Kovács, Index), amely viszont a kerecseny 'a sólyomfélék családjába tartozó, ölyv nagyságú ragadozómadár' közszóból alakult (vö. TESz II., 453). Indokolás nélkül a szlávból magyarázza Stanislav (II., 268. — Szerinte bizonyára +Krecan(y) vagy +Krecin-ből ered; vö. szerbhorvát Krecane, cseh Kfecov; vö. még Cs. I. 416). A község határába olvadt Eszterjén ^ Iszterjén falu (Lehoczky III., 817). 1344: p. Izteryen (Zichy II., 97). A Csaroda folyó mellett fekvő (1409: Zs. II/2, 6543 reg.) falu neve 1344-ben tűnik fel, mint Kerecsenjei Barnabás birtoka. Szláv eredetű településnév, a strélci 'nyíl' származéka (vö. Moór: ZONF. VI. 108). Moór szerint a falu egykori lakói valószínűleg a közeli gyepű népei voltak. Kiss Lajos, a Nyelvtudományi Intézet főmunkatársa szerint a szláv stréla a Toponimiában 'folyóág' jelentésű lehet. Ebből való a lakónév a +strelj amint 'az, aki a folyónál lakik', többese +streliane ^ +streljanv. Vö. felsőszorb Trélany helynév. (Nyh 200). Tiszaszalka. (Vásárosnaményi járás. T: 2577 kh. L: 1142). 1289: t. Zalka (W. IX., 506); 1331/359: p. Zalka, in C-u de Beregh iuxta fl-m Tyza. . . cum capella lignea ad honorem OOSS. cornstructa (A. VII., 603). 1289-ben a Gutkeled-nem egyik ágának vásárolt birtokaként tűnik fel a község neve. 1331-ben a Tisza mellett fekvő településnek a Mindszentek tiszteletére emelt fakápolnáját is említik okleveleink. Ismeretlen eredetű településnév (Kálmán, 178). Moór E. (ZONF. VI., 107) a szláv sol 'só' származékának tartja, ilyen képzés azonban a szláv nyelvekben nincs (Kniezsa: MNyv. IV., 227). Stanislav (II., 462) is azt mondja, hogy az összeesengés csak véletlen lehet. Vö. esetleg: bolgár Sálko < Sáva szn. (Ilcev i. m. 438). Nem valószínű, hogy kapcsolatban lenne a törökből (Pais: MNy. XXIV., 169; Mikesy, Veszpr. HtLex. 335), illetőleg a szlávból (Melich: Nytud. Ért. 41. sz. 21) magyarázott Szalók személy- és helynevekkel. A község határába olvadt Bag falu (Hnt. 1967: Bagtanya. L 2.) 242-