Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom-és a történettudományok köréből - Dr. Bitskey István: A Kalevipoeg, az észtek nemzeti eposza

szökjék". Szikiához bilincselésének motívuma egyben a nép szabadságának is szimbóluma. Az eposz a töretlen hit kifejezésével zárul: De egyszer csak derül korszak, Hogy a fáklyák mindkét felől Lángot vetve föllobognak, S kőbilincsből a hős öklét Kiolvasztja a tűz ismét. S Kalev fia visszatér még: Hoz hazánkra boldog békét, S úijá alkotja észt népét! (301. 1.) A magyar finnugristák közül Hunfalvy Pál ismerte fel elsőként a mű jelentőségét; már az észt nyelvű kiadást megelőzően, 1856. október 13-án :,Az észt vagy viró irodalomról" tartott akadémiai felolvasásában jelzi, hogy Kreutzwald „a Kalevfiját illető mondákat szándékozik egybegyűjteni, s a megmaradt runók öltözetébe visszatenni. Feladata merész, mert népmondákat akar helyreállítani. . . Kreutzwald munkája, ha sikerül, magára és földijeire nagy hírt fog árasztani" 2

7. A megjelenés után, 1871-ben lelkes hangon ír az eposzról

2

8, mely később Sziiády, majd Vikár Béla részletfordításai után Bán Aladár művészi tolmácsolásában kapta meg méltó magyar formáját, s örök bizonyítéka annak, hogy kis nép is lehet őrzője egyetemes értékeknek, s létrehozhatja az emberi reménynek és csalódásnak, örömnék és fájdalomnak, küzdelemnek és helytállásnak feledhetetlen megfogalmazását. JEGYZETEK 1 A magyar irodalom története I. (Szerk. Klaniczay Tibor) Bp. 1964. 227. A fordítások történetére: Devecseri Gábor: Műhely és varázs. Bp. 1959. 77. 2 Halász Előd: A német irodalom története. Bp. 1971. 29—43. ill. Dobossy László: A francia irodalom története. Bp. 1963. 16—21. 3 Az első teljes magyar fordítás: Szózat Igor hadjáratárul a palócok ellen. Hősköltemény az oroszok hőskorábul. Magyarította Riedl Szende. Prága és Lipcse. 1858. Vö. Iglói Endre: Az Igor-ének kezdeti fogadtatása Magyarországon. (Tanulmányok a magyar—orosz irodalmi kapcsolatok köréből, I.,) Bp. 1961. 55—86. E. A. PbiöaKOB: ,,CJIOBO O nojiKy Hropeße" H ero coBpeweHHUKH. MOCKB3, 1971. 5 Gábor Ignác: Edda-dalok, Bp. 1903. 6 M. Schlauch: English medieval literature and its social foundations. Warszava— London 1967. 36—50. (Ism. Bitskey I. Helikon 1972. 141—142.). — Weöres S. fordítás-részletei: Angol költők antológiája. Bp. 1960. 7 A. Molnár Ferenc: Arany János és a Kalevala. Helikon 1972. 221—225. 8 Voigt Vilmos: A balti finn népek folklórja mint az európai folklór része. Etnographia, 1967. 434. 9 A. Molnár F.: I. m. 225. 10 Sziiády Áron: Rokonaink epikája. Kisfaludy Társaság Evlapjai. Űj folyam. IV. 1870. 273. Képes Géza: A Kalevala és a magyar irodalom. Világirodalmi Figyelő, 1961. 67. Weöres, Gyula: Kalevala-aiheita uudemmassa unkarilaisessa runoudessa. Kalevalaseuran Vuosikirja 48. (1968) 389. és Domokos Péter: A finn irodalom fogadtatása Magyarországon. Bp. 1972. 223-