Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom-és a történettudományok köréből - Dr. Bitskey István: A Kalevipoeg, az észtek nemzeti eposza

Mint a mezőn eperszemet, Mogyorót a bozót bokrán, Jégszemet a vihar múltán, Másfél rőfnyi magasságig Holtak hevernek a réten. Testük alól vér virágzik Öt arasznyi szélességben. Aztán tódul a tatárhad, Ezzel áll ki táncra másnap. (289—290. 1.) Az észtek földje több, ekkoriban katonailag erősnek számító nép lakóhelye között terült el; ugyanúgy kellett a rabló tatárhordák ellen védekeznie, mint a lengyel, litván, vagy német lovagrendi terjeszkedés ellen. Végül is a maroknyi észt nép nem állhatott ellent a több oldalról is ránehezedő nyomásnak, szinte szükségszerűnek tekinthetjük, hogy valamelyik erősebb szomszédja fennhatósága alá került. A legerősebbnek a német lovagrend bizonyult, s az észteket végül is ez igázta le. De hogy nem várhatott volna e kis népre akkor sem jobb sors, ha tatár, lengyel, vagy litván uralom alá került volna, az kitűnik a XX. énekből, mely az ezek elleni elkeseredett, hősies küzdelmet énekli meg. A harcok során egyre fogynak az észt hősök; Kalevipoeg mellől sorban hullanak el vitéz társai, rokonai; végül őt is eléri végzete: bújdosása közben saját csodakardja vágja le lábát, melyet ő dobott a Kääpe-folyoba, Hogy halála milyen nagy mértékben szimbóluma az észt nép elbukásának is, azt mutatják az alábbi meghatóan tiszta, fájdalommal telt sorok: Kalev fia ordítása, Szörnyű segélykiáltása, Amint vonaglik, vergődik, Fölhat egész a felhőkig; Onnan is még odébb szállva, Fölcsap a menny magasára, Felső apánk hajlékába. Kalev fia kiáltása Nem pihen egy árva percre, Most is sír az mindörökre, Észt nép fiai szívében, Észt föld lányai lelkében! Sok, sok század messze szállhat, El nem némul ez a bánat, Míg az utolsó regősre Rá nem fordult a sír földje. (297 1.) A túlvilágon Kalevipoeg az alvilág őre lesz, s egyik kezével annak sziklafalához nőve vigyáz, hogy az észt főördög „Szárvik a földre föl ne .222