Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

Az 1949 augusztusában megjelent újabb tantervi szabályzat a főiskolák szervezetét megváltoztatta. Kimondotta, hogy az 1949—50-es tanévtől kezdve „az általános iskolák alsó tagozatára való képesítést időlegesen a pedagógiai gimnáziumok látják el. Mindaddig, ameddig a pedagógiai gimnáziumok pedagógiai képesítést adnak, a főiskolák csupán a felső tagozatra képeznek általános iskolai tanárokat". Újabb tantervet is hoz a szervezeti szabályzat, mégpedig kimondja, hogy az 1947—48-ban, valamint 1948—49-es tanévben felvett hallgatók az 1947-es tanterv alapján folytatják tanulmányaikat, és az eredeti elgondolás alapján alsó és felső tagozatra egyaránt képesítést nyernek. Meg kell mondanunk, hogy gyakorlatilag ez az elképzelés a főiskolák életében az első perctől kezdve nem realizálódott. A szabályozáshoz csatolt tanterv mindössze egy pontban utalt .arra, hogy itt alsó tagozatos pedagógusképzés is folyna. A harmadévfolyamban első és második félévben heti három órában be van iktatva az osztálytanítás módszertana, ez készítette volna fel a leendő főiskolát végzett pedagógusokat az osztálytanítói munka elvégzésére. A tanterv valóban új változásokat, elképzeléseket is felvet. Egyrészt ez a tanterv mondja ki először, hogy a filozófia tárgy keretében a dialektikus materializmust kell tanítani. Ugyancsak változás, hogy az 1949 —50-es tanévtől kezdve az orosznál bevezették az egyszakos képzést. Tekintettel arra, hogy a képzés jellege megváltozott, a korábbi években bevett háztartási ismereteket és más, ilyen jellegű tárgyakat megszüntették, kiegészítő szakként felvehették a hallgatók az úttörővezetést, testnevelést, az éneket és rajzot. Az úttörővezetői szak felvétele megtisztelő dolog volt, és legalábbis tanterv szerint kimondották, hogy csak olyan hallgatók vehetik fel, akik „középiskolai diákmozgalmi munkában való részvételükkel bebizonyították, hogy a népi demokrácia törhetetlen, feltétlenül megbízható hívei". Ebben az időben az orosz szak egyszakossá tétele feltétlenül szükséges és indokolt volt, tekintettel arra, hogy a főiskolára került orosz szakos hallgatók — akiknél előfordult, hogy még érettségijük sem volt, hanem közvetlenül a termelőmunkából jöttek a főiskolára — orosz nyelvet nem tanultak korábban, tehát itt az alapokról elindulva kellett rövid idő alatt komoly eredményt elérni. így az orosz szakos hallgatók heti oroszóra száma 15 volt, ellentétben más szaktárgyak 8—10 órás heti óraszámával. 1949 őszén a főiskolai ifjúsági mozgalomban újabb fellendülés következett be. Mint már korábban láttuk, a főiskolai ifjúság a MEFESZ és a kollégium keretében Debrecenben jelentős munkát végzett. A főiskola Egerbe való áthelyezése után a Debrecenből átjött főiskolai hallgatók azzal a tudattal jöttek át, hogy Egerben missziójuk van, mert a klerikális kispolgári városban jelentős nevelőmunkát kell kifejteniük. A másodéveseken kívül és a Debrecenben felvett új elsőéves hallgatókon kívül az egri tanítóképző 1949-ben végzett ötödéves képzősei közül és negyedévet elvégzett lyceumi érettségivel rendelkező tanulói közül ugyancsak sokan jöttek a pedagógiai főiskolára. 14