Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

részének a kinevezésével késett, és az átköltözés után is voltak még olyan tanárok, akiknek a helyzete teljesen bizonytalan volt. Az első egri tantestület, a nehézségek ellenére is, hősies munkában megállta a helyét. Az utókor számára feltétlenül érdemes, hogy megemlítsük azoknak a nevét, akik 1949 őszén Egerben a tanárképzést megindították. Ezeknek többsége Debrecenből jött át, néhányan pedig Egerben csatlakoztak hozzájuk. Dr. Némedi Lajos, a főiskola alapító igazgatója az egri szervezésnek, évindításnak is motorja és lelke volt. Vele együtt jöttek Debrecenből Adler Miklós rajztanár, dr. Bihari József, az orosz tanszék, dr. Both György, a kémiai tanszék, dr. Csabai Tibor, a magyar irodalmi tanszék, dr. Gelei Gábor, az állattani tanszék vezetője, Kalauz Paula testnevelő tanár, Kálmánchey Zoltán, a testnevelési tanszék vezetője, dr. Kiss Kálmán irodalom szakos tanár, Osváth Pál, a gyakorlati munkát irányító tanár, dr. Papp István, a nyelvészeti tanszék, dr. Rapcsák András, a matematika tanszék, dr. Udvarhelyi Károly, a földrajz tanszék, dr. Varga Zoltán, a történelem tanszék vezetője és Török Lajosné, a kémiai tanszék tanára. 1949. szeptember 5-én nyert kinevezést a főiskolára dr. Balázs Béla, a pedagógiai tanszék, Darvas Andor, a fizikai tanszék, valamint dr. Hortobágyi Tibor, a növénytani tanszék vezetője. Pár nappal később nevezték ki Kutasi Klárát az ének-zene tanszékre tanárnak. Október közepén még egy fővel gazdagodott a főiskolai 'tanári kar, Székely Istvánnéval, aki a pedagógiai tanszékre került tanársegédnek. A főiskolai oktatók kötelező óraszáma 12 volt. Ténylegesen azonban a tanári kar többsége 18—20 órában tanított, de még olyan is volt, akinek óraszáma hetenként elérte a 32-t. Bár a tanárok ezért a túlmunkáért túlóradíjat kaptak, mégis feltétlenül szükséges volt, hogy újabb tanárokat állítsanak be. Ebben az óraszámban egyébként benne volt az ideológiai órák megtartása is. Sem 1948-ban, sem 1949-ben marxista tanszék a főiskolán nem működött. Ekkor még az egyetemeken és főiskolákon marxista tanszékek nem voltak, a hallgatók ideológiai oktatását a budapesti egyetem ekkor megszervezett központi marxista tanszéke irányította. Ideológiai oktatás azonban a főiskolán már a debreceni tanévben is volt. Ezeket az ideológiai órákat, amelyeket 1948—49-ben szociológia néven tartottak, részben dr. Némedi Lajos és dr. Csabai Tibor, illetve dr. Kiss Kálmán tartották. Főiskolai tanárok vezették a marxista tanulóköröket is. Egy-egy tanulókörbe általában 15—16 hallgató tartozott, és a már korábban tanulmányozott marxista szakirodalmat, általában Marx, Engels vagy Sztálin műveit ezekben a tanulókörökben dolgozták fel. Pontosabb irányításra majd csak az 1949-es tanterv adott némi útmutatást, de ekkor is még meglehetősen sok volt a marxista előadások címe alatt az aktuális politikai kérdések megvitatása. Az új tanterv az elsőévesek számára politikai gazdaságtan, a másodévesek számára filozófia oktatását írta elő. Természetesen a kis létszámú oktatói kar mindezeknek a megtartását nem tudta vállalni. A marxista előadások megtartásában részt vettek a megye és város politikai vezetői is, de részt vettek Pestről lejáró egyetemi oktatók is. A szemináriumok vezetésébe, tanulókörök vezetésébe a főiskola vezetősége mintegy 20 politikailag képzett másodéves hallgatót is bevont. 13