Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

polgári város volt, ahol a klérus befolyását még a kialakuló nagyüzemi munkásság sem ellensúlyozta. Egy, népi demokrácia által létrehozott marxista szemléletű pedagógusképző intézmény Egerben való elhelyezése jelentős segítségül szolgálhatott a helyi politikai szerveknek a politikai, világnézeti harchoz. A minisztérium szóbeli utasítása alapján júliusban nagy erővel megindult a szervező munka. Mind Egerben, mind Debrecenben komoly problémák merültek fel. Egerben elő kellett készíteni az épületet a főiskola fogadására, Debrecenben pedig a szakosító tanfolyam mellett biztosítani kellett a felvételiket és meg kellett kezdeni az átköltözés előkészítését. A Lyceumban ugyanis bizonyos átépítéseket kellett végezni. Nem voltak megfelelően nagy előadótermek, ezeket ki kellett alakítani és azon kívül még államosíttatni kellett az épületnek bizonyos területeit. A már említett intézmények mellett ugyanis továbbra is az épületben maradt az érseki könyvtár, a földszint egyik sarkában ott volt a még ugyancsak nem államosított érseki nyomda, a második emeleten pedig az érseki képtár. Egyrészt tehát meg kellett szervezni ezeknek részbeni kiköltözését vagy államosítását, részben pedig vigyázni kellett arra, hogy a kiköltöző intézmények, a jogakadémia és a középiskolák ne vigyék el azokat a felszerelési tárgyakat, amikre a pedagógiai főiskolának szüksége lesz. A költöztetés 1949 szeptemberének első napjaiban indult meg. A költöztetés munkájában a főiskolai hallgatók is tevékenyen részt vettek. Két brigádban részben Debrecenben rakták teherautókra az átszállítandó holmikat, részben Egerben a Lyceumban rendezték az ide érkező berendezési tárgyakat. Ilyen körülmények között szeptember elején nem lehetett a tanítást megkezdeni. Igaz ugyan, hogy szeptember 15-ével minden hallgatót behívtak, így megjelentek a főiskolán a leendő elsőéves hallgatók is, de egyelőre mindenkinek a munkájára szükség volt a főiskola, illetve a kollégiumok lakhatóvá tétele érdekében. Szeptember közepétől október elejéig folyt az épületen belül a rendezkedés, termek, előadóhelyiségek, laboratóriumok berendezése és folyt az épület csinosítása, dekorálása. Az ünnepélyes tanévnyitót Egerben 1949. október 8-án lehetett megtartani. Az ünnepélyes tanévnyitó alkalmával már valóban olyan körülmények között volt a főiskola, hogy a hallgatókat többé-kevésbé kényelmesen elhelyezhették, a kollégiumok, ha szerény keretek között is, de nyugodt életet biztosítottak, az épületben pedig adva volt az oktató-nevelő munka lehetősége. Az 1949—50-es tanévre október 12-ig 192 elsőéves és 77 másodéves hallgató iratkozott be. A beiratkozott hallgatók 60 százaléka munkás és paraszt származású volt. A főiskola áthelyezésekor mind a minisztérium, mind a helyi vezető állami és pártszervek messzemenő támogatást ígértek a főiskola indításához. Ez a segítség azonban meglehetősen döcögött, amikor realizálásra került a sor. Az áthelyezendő főiskolai tanárok lakásproblémája csak igen nehezen oldódott meg, és még 1950-ben, sőt 1951-ben is voltak tanárok, akik albérletben laktak. Bár 1949 őszén valóban hozzákezdtek néhány főiskolai tanári lakás építéséhez, ezekbe csak 1950 nyarán lehetett beköltözni, s egy részüket nem is főiskolai oktatók kapták meg. Probléma volt a tanárok kinevezésével is. A minisztérium a tanárok egy 12