Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

illusztrálja azokat a nehézségeket, amelyeket az egyes csoportokba tartozó igék oroszra való helyes fordításai vonnak maguk után. Szerinte az igazi kauzatívák első csoportjába tartozó műveltető igéket (mosat, irat, ásat, koptat stb.) vagy két igével, vagy megmerevedett szószerkezettel (frazeologizmussal), és ritkábban egyszerű tárgyas igével fordítjuk oroszra. Mivel azonban a műveltető igék orosz fordításánál leggyakrabban igénybe vett заставлять igének az oroszban sajátos szemantikai színezete van (kényszert fejez ki annak a részéről, aki a cselekvés ösztönzője és a cselekvést végrehajtó személy alárendelt állapotára utal), nagyon gyakran eltorzul a fordítás vagy legalábbis kiegészítő lexikai árnyalat járul hozzá az oroszban (Vö. e mondat fordítását: Az elbérlő a ruháját a háziasszonnyal mosatta.) На а заставлять igét használjuk, félreértésre adunk alkalmat, mivel a háziasszony nem azért mossa ki az albérlő ruháját, mintha utóbbi őt erre kényszeríthetné. A mondat helyes fordítása csakis ez lehet: Квартирант отдавал белье в стирку своей хозяйке. A második csoportba Petuhova szerint olyan műveltető igék tartoznak, amelyekben az jut kifejezésre, hogy a cselekvést végrehajtó alany előidézője, oka vagy eszköze a végbemenő cselekvésnek. Ez igék töve lehet tárgyas és tárgyatlan is. Az oroszban rendszerint olyan ekvivalens tárgyas igék felelnek meg nekik, amelyekben a cselekvést végrehajtó alany cselekvése teljességgel a közvetlen tárgyra irányul. Az esetek többségében az effajta igéknek visszaható párjuk van az oroszban: смешить- смеяться, веселить - веселиться, развлекать —развлекаться, усадить—садиться, ознакомить—ознакомиться. Ebbe a csoportba tartoznak azok az igék is, amelyeknek az oroszban nincsen visszaható párja, de teljes mértékben a magyar műveltetők ekvivalensei. Vegyük pl. az egy gyökszótagból álló igék csoportját, amelyeknek a következő variánsaik vannak a magyarban: sz-v vagy sz-d-v: Végül az igazi műveltetők harmadik csoportjába tartozó igéket, amelyekben a cselekvés oka csak elmosódottan jut kifejezésre és amelyek csupán valamely cselekvésre való irányultságot jelölnek, szintén cselekvő tárgyas igékkel fordítjuk oroszra. Ezeknek az igéknek a fordítása általában nem okoz nehézséget: függeszt — вешать, повесить, koptat — износить stb. Kissé bonyolítja azonban a fordítást az a körülmény, hogy távolról sincs az ide tartozó magyar műveltető igék mindegyikének teljes érékű ekvivalens alakjuk az oroszban. Ilyenkor különböző szószerkezeteket kell igénybe vennünk. (Vö. „...megsétáltatta új toaletjét"; éheztet; agyondolgoztat stb.) A magyar műveltető igéknek frazeológiai szerkezetekkel való fordítása, az igazi műveltetők esetében, gyakran sok problémát von maga után. Különösen nagy nehézséget gördít a fordítás elé, mint már említettük, а заставлять használata, amikor a társadalmi ranglétrán magasabban álló személyekről és azok alárendeltjeiről van szó. Ezzel kapcsolatban Petuhova ismét nagyszerű példára hivatkozik. A titkár aláíratja főnökével az iratokat. Ez esetben а заставлять használata azt jelentené, mintha a titkár volna a főnök felettese és így, kényszeríthetné az iratok aláírására. A valóságban azonban ez nem így van. Éppen ezért a helyes fordítás csakis ez lehet: Секретарь относит (дает) на подпись бумаги начальнику. Azok az igék, amelyekből az ún. tökéletlen műveltetőket képezzük a magyarban, vagy egy bizonyos állapotban levést fejeznek ki: bízik — надеяться, доверять ... gyönyörködik — наслаждаться чем-либо, vagy ez állapoton belül bizonyos változások kifejezői: foszlik — изнашиваться, осыпаться oszlik — делиться, распадаться érik — созревать etet — накормить itat — напоить fektet

— укладывать спать (eszik, eués) (iszik, iuás) (fekszik, feküdni, fekvés) 474