Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

rában rögzítette. A nátriumot az 5 mm átmérőjű vörösréz anódon helyezte el. Légritkítás után a burát elektrolízissel előállított hidrogénnel töltötte meg 200 torr nyomásig. Az ív üzemelése idején a burában lassú nyomáscsökkenés lépett fel. Ezt a jelenséget Hori a hidrogén- és nátriumatomok molekulaképződési folyamatával magyarázta. A kísérlethez szükséges viszonylag állandó (200 + 3) torrnyi nyomást a bura és a légszivatytyú, valamint a hidrogéntartály közötti csapok nyitásával és zárásával tartotta fenn. A NaH gerjesztéséhez szükséges optimális nyomást egy Hilger-féle kvarcspektrográf segítségével határozta meg, úgy, hogy azonos megvilágítási idővel, de különböző nyomásértékek mellett készített spektrogramokat. A színkép felvételéhez 2 méter görbületi sugarú, első rendben 0,12 mm/A diszperziójú Hilger rácsot használt. Ezt a spektrográfot Paschen—

Runge szerint állította össze. Fényerejét nem adta meg. Az előző rendben 1,5—3, a második rendben 3—5 órás megvilágítási idővel dolgozott. A spektrállemez adatait nem közölte. Analízisében meghatározta a normál és a gerjesztett állapot tehetetlenségi nyomatékát, disszociációs energiáját, vibrációs és rotációs állandóit. A korrelációs szabályok figyelembevételével megállapította, hogy az alapállapotban a normál molekula egy Na és egy hidrogénatomra, a gerjesztett molekula pedig egy gerjesztett 2

2P nátrium és egy normál hidrogénatomra esik szét. Végül egy táblázatban több mint 170 olyan spektrumvonalat gyűjtött össze, amelyeket a NaH —átmenet analízisénél nem tudott besorolni, s az 1930-ig ismert, számításba jöhető atomszínképek spektrumvonalaival sem tudott azonosítani. A NaH molekula fizikai kutatásának történetében igen jelentős állomás volt 1939-ben E. Olsson [6] kísérlete és analízise. Olsson a nátriumot egy másfél méter hosszú, végein vízhűtésre szolgáló köpennyel és hozzá ragasztott ablakokkal ellátott vascső közepén helyezte el. (Ábrát nem közölt.) Ezt az abszorpciós csövet gázégővel hevítette, s a benne levő gáztöltetet 300 torr nyomásra szabályozta, nehogy a nátrium gyorsan desztilláljon a cső hűvösebb helyei felé. A NaH ill. a NaD képződése, vagyis a hidrid gáz szilárd formában való megkötődése nyomáscsökkenést eredményez. Olsson a nyomás viszonylagos stabilizálását deutárium és hidrogén beáramoltatásának szabályozásával oldotta meg. Folytonos spektrumú fényforrásnak egy wolfram izzószálú lámpát használt. Felvételét 1,95 A/mm diszperziójú konkáv-rács elsőrendjében készítette, 6 órás megvilágítási idővel. A rács fényerejét, típusát nem adta meg. A fotólemez adatait nem közölte. Mivel T. Hori a vibrációs kvantumszámok megállapításánál bizonytalankodott, Olsson a helyes döntés érdekében célszerűnek tartotta a NaH NaD izotópeffektus pontos vizsgálatát. T. Hori néhány NaH sávjának felvételét nagyobb pontossággal megismételte. Analízisénél ő is azt tapasztalta, hogy a gerjesztett állapotnál a zlG' magrezgés differenciák kezdetben v-függvényében növekednek, majd nagyobb v-értékeknél ismét csökkennek. A NaD rotációs analízise arra késztette, hogy a NaH alapállapotának Hori által megjelölt v' kvantumszámait három egységgel nö311