Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

A szovjet iskola egyik igen fontos állomása volt az elmaradt cári iskolarendszernek reformálása és a hétosztályos általános iskolai kötelezettség bevezetése. A hétosztályos iskolarendszer feladata az volt, hogy a) a tanulók meghatározott ismeretrendszert sajátítsanak el; b) a helyes világszemlélet, a dialektikus materialista gondolkodás fe

1tételeinek megteremtése; c) a tanulók előkészítése tanulmányaik felsőbb iskolatípusban való folytatására; d) bizonyos készségek és ismeretek megszerzése, amelyek a gyakorlati munkához szükségesek. A reform lényegében helyes és korszerű célkitűzéseket jelentett, de módszerében a fizikaképzés a klasszikus terminológiára épült. A fizika tanítása tartalmilag változott: a túlterhelés miatt többször kimaradtak anyagrészek, majd ismét visszakerültek a tantervbe. Az 1930—40-es években már felvetődött az egységes, átfogó fizikaoktatás reformjának igénye, de mélységét tekintve nem valósulhatott meg. Ilyen problémát vetett fel a molekuláris elmélet tanítása is. Gorjacskin így ír erről a kérdésről: ,,Azt a kérdést, hogy az alapfokú fizika tananyagába bevezessük-e a molekula- és az elektronelméletet, vagy helyesebben ezen elméletek elemeit, nem tekinthetjük eldöntöttnek. Számunkra nem kétséges, hogy ezen elméletek elemeit okvetlenül bele kell a tantervbe venni" [6]. Gorjacskin az elméletének helyességét a következőkkel indokolja: — A tudomány és technika fejlettsége a szocialista országokban óriási ütemben halad, és már az általános iskola kötelessége a tanulókat az anyag szerkezeti felépítésének megismerésére előkészíteni. — A kinetikai elmélet bevezetése megkönnyíti a tanult jelenségek fizikai lényegének elsajátítását. Ez az elmélet már nemcsak formális magyarázatot ad a hőmérséklet, a hőmennyiség stb. fogalmára. A fizika oktatása a szovjet iskolákban kezdettől fogva kétfokozatú volt. Minden fokozaton olyan anyagot tanulnak a tanulók, amely megfelel megismerő képességüknek és szellemi érdeklődésüknek. Figyelembe vették azt is, hogy a fizika-tananyag kezdete a tanulók ifjú korára esik, amikor még túl sok elméleti elmélyülést nem kívánhatnak tőlük. Az első fokozat a VI—VII. osztály fizika-anyaga. A tanterv figyelembe vette azt a tényt, hogy a tanulók már elég sok ismerettel rendelkeznek a fizika területén (természetrajz-, földrajz-, matematikaórákon, valamint az életből szerzett ismeretek). A VI. osztály anyagának vázlata az alábbiakban foglalható össze: Elemi mechanikai ismeretek (egyszerű mérések; a szilárd, cseppfolyós és légnemű testek alapvető tulajdonságai, a mozgás-típusok, az erő, a munka és az energia). Ezeket az ismereteket heti két órában sajátítják el a tanulók. A VII. osztály a hőtan anyagával is foglalkozik kb. 31 órában. Jellemző a tanítás lényegére: ,,a tanterv azt ajánlja, hogy a hő jelenségek tanulmányozása a molekuláris kinetikai elmélet elemeinek a kifejtésével kezdődjék . . ." [7]. A tanár jóindulatára, lelkiismeretére bízza a korszerű oktatás megvalósítását. 94