Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

az intézet növendékeinek szociális és tanulmányi viszonyairól. A felmérés szerint: a jeles tanulók 68 százalékának nem volt külön tanulószobája; 52 százalékának nem volt még tanulóasztala sem, és a jeles tanulók 71 százalékának még villanya sem volt. Ezek a tények csak emelték a jeles tanulók munkájának értékét. A jeles tanulók többsége vasúti alkalmazott gyermeke volt. Az egri róm. kat. fiú felsőkereskedelmi iskola 1921. szeptember 13-án alakult meg. A négy teljes osztály kiépülése után általában 250—350 tanulója volt; az 1942/43-as tanévben 415, és az 1943 44-es tanévben 454; csak e két tanévben emelkedett 400 fölé az intézet növendékeinek száma. Az 1929 30-as tanévben 185 beírt tanuló közül csak 15 munkás- és 17 paiasztszármazású tanuló volt; az 1935 36-os tanévben 150 tanuló közül 12 munkás- és 11 parasztszármazású tanuló volt. Az egri Dobó István Gimnáziumban és a gyöngyösi gimnáziumban hasonló a helyzet. Pl.-a Dobó I. Gimnáziumban az 1939 40-es tanévben 340 beírt tanuló közül 17 a munkás- és 19 a parasztszármazású tanuló; a gyöngyösi gimnáziumban az 1930 3l-es tanévben 329 beírt tanuló közül 12 a munkás- és 21 a parasztszármazású. De megdöbbentő az, hogy még az egri fiú tanítóképzőben is — amelyet az uralkodó osztályok tagjai és csemetéi csak „prolid-iskolának neveztek —, ott is viszonylag kevés a munkás- és parasztszármazású tanuló. Pl. az 1924 25-ös tanévben a tanulók számának 25 százaléka, az 1942 43-as tanévben a tanulók 30 százaléka munkás- és parasztszármazású. A megye polgári iskoláiban (számuk 1938-ban 13) nagyrészt ugyanez a helyzet. Ide elsősorban a kispolgárság gyermekei jártak, a munkás—paraszt származású tanulók száma csak néhány százalékkal volt magasabb, mint a többi középiskolában. Polgári iskolák általában a 3 városban és egy-két nagyobb községben (pl. Kál) voltak. Egy-egy polgári iskolába évente átlag 140—240 tanuló járt. Az elemi népiskola V—VI. osztályát elvégzők a polgári iskola II. osztályába kérhették felvételüket, de a tanév elején különbözeti vizsgát kellett tenniök. A gimnáziumból és reáliskolából kibuktatott vagy anyagiak miatt átlépők (ezek főleg munkás- és parasztszülők gyermekei voltak) ha 2 tárgyból buktak, a polg. iskolában is tehettek javítóvizsgát, és a megfelelő osztályba léphettek át. A latin, görög vagy francia nyelvből kapott elégtelen osztályzatot itt nem vették figyelembe. A polgári iskolát a felnőtt dolgozók is elvégezhették magántanulóként. Vizsgát egy évben kétszer: karácsonykor és tanév végén kellett tenni. A magánvizsgát kérni kellett. Helyben lakó tanköteles korúak magánvizsgaengedélyt nem kaphattak; erre csak akkor kerülhetett sor, ha a kérelmező 3—4 hónapos igazolt betegség miatt nem járhatott iskolába. Ha felnőtt dolgozó akarta elvégezni a polgári iskolát, akkor rendszerint külön tanárt kellett fogadni, amely igen költséges volt. Továbbá a magántanulónak a rendes tanulók díjain kívül fizetnie kellett: osztályonként 40 pengőt és 6,50 pengő elnöklési-díjat, 28 pengő tandíjat, 1,50 pengő kezelési díjat; és egyéb díjak címén 52 pengőt. Mindezt a vizsgálat megkezdése előtt kellett befizetni az igazgatónak. 85