Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

RÉSZLETEK AZ ALSÓ ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS HELYZETÉRŐL HEVES MEGYÉBEN A KÉT VILÁGHÁBORÜ KÖZÖTT DR. MOLNÁR JÓZSEF (Közlésre érkezett: 1970. november 15.) A Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalom uralkodó osztályai felismerték, hogy a tömegek tudatlanságban való tartása nem menti meg őket a forradalomtól. Tervbe is vették a széles tömegek „oktatását és nevelését" az ő módszereiknek és céljaiknak megfelelően. A cél: a dolgozók forradalomtól való elfordítása volt. Éppen ezért nem a valóság, az igazság, a természet és társadalom fejlődésének törvényszerűségein alapuló ismereteket, hanem az ún. „valláserkölcsön", revizionista, soviniszta, imperialista, az ellenforradalmi módszer ideológiájának mérgén keresztül igyekeztek oktatni és nevelni az ifjúságot. A 7. és 8. osztály helyett az ún. „ismétlőiskolákat" hozták be, hogy még 3 éven keresztül „valláserkölcsi" befolyásuk alatt tarthassák a serdülőkorú tanulókat. Az ellenforradalmi rendszer iskolapolitikájának lényege nem az alsó fokú iskoláztatás fejlesztése, hanem a földbirtokos osztály és a rendszer támaszát jelentő „középosztály" gyermekei részére fenntartott iskola, a gimnázium fejlesztése volt a fő cél. „A gimnáziumot nemcsak közvetlenül a magas tandíj, szelekció stb. útján zárták el a tömegektől, hanem közvetett úton is, mikor megkülönböztették a tanítóképzőtől és a különböző szakiskoláktól — mintegy kifejezésre juttatva —, hogy azok rangsorban alább vannak [1]. Az ellenforradalmi kormányok mindvégig megtartották iskolarendszerük — mondhatnók — rendi jellegű tagozódását. Alul a dolgozó tömegek nevelésére szánt népiskola, felül az uralkodó osztályok ún. „elit" iskolája: a gimnázium, a kettő között pedig a kispolgárság részére fenntartott szakirányú középiskolák és tanfolyamok. Ehhez még hozzávethetjük az alsó és középső fokon levő „zsákutcákat", amelyek rendeltetése az volt, hogy védjék az uralkodó osztályok iskoláit a dolgozó nép gyermekeitől. Ezek a tények nagyon jól bizonyítják az ellenforradalmi rendszer iskolapolitikájának reakciós voltát. A Horthy-korszak iskola-statisztikáit nézegetve rögtön szembetűnik az iskolák jellegének sokfélesége, és ezen belül is a felekezeti, főleg a katolikus iskolák uralkodó szerepe. Még inkább vonatkozik ez Heves megyére, mely központi területe az egri egyházmegyének. 1920-ban meni