Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

ták), hogy hogyan lehetne rövidíteni a tárgyszerű tanulásra fordított időt, hogy az így megnyert óraszámot gyakorlásra fordíthassuk. Igen sok anyagrésznél kínálkozik erre lehetőség. Nézzük meg pl. az 5. o. anyagából A feltételes mód alakjai és helyesírása c. fejezetet, A két óra tárgyi anyagát minden nehézség nélkül fel tudtuk dolgozni egy óra alatt, és a másik órát így teljes egészében gyakorlásra szánhattuk. Mivel a feltételes mód fogalmát az előző órákon már tisztáztuk, így valóban csak a feltételes mód alakjainak megvizsgálására kell sort kerítenünk. A tanár 6 csoportot alakított, mivel ennyire volt szüksége. A csoportok megkapták a feladatot: 1. Ragozzátok el a kap igét feltételes módban, alanyi ragozásban! 2. Ragozzátok el a kap igét feltételes módban, tárgyas ragozásban! 3. Ragozzátok el a kér igét feltételes módban, alanyi ragozásban! 4. Ragozzátok el a kér igét feltételes módban, tárgyas ragozásban! 5. Ragozzátok el a fon igét feltételes módban, alanyi ragozásban! G. Ragozzátok el a fon igét feltételes módban, tárgyas ragozásban! Míg a tanulók megbeszélték az igealakokat, a tanár előkészítette a táblát: 1. 2. 3. 4. 5. 6. k,ap A. kap T. kér A. kér T. fon A. fon T. E 1. 2. 3. T. 1. 2. 3. Amelyik csoport készen volt a feladatával, annak egyik tagja felírta az igealakokat a táblára. Pillanatok alatt előttünk állt a teljes ragozási táblázat, elkészítése nem vált fárasztóvá és mechanikussá. Megfigyelhettük a kész táblázaton a nyelvhelyességi (kapnók, kapnék) kérdéseket, de megfigyelhettük a helyesírási tudnivalót is: n végű igéknél kettőzzük az n-t! A tanár néhány mondat alkotásával megmutatta: kettőzzük az n-t a lennék, tennék stb. formákban is. A múlt idejű alakok megalkotása sem okozott nehézséget, a tanulók könnyedén felismerték a múlt idejű igealak és a volna kapcsolatát. A táblázatokat nem fontos a tanulók füzetébe rögzíteni, a tankönyvben úgyis megvan. A következő óra tehát így teljes egészében a gyakorlásé lehet. Hogy milyen anyagegységeknél nyílik az ilyen összevonásra lehetőség, azt természetesen minden esetben az adott osztály színvonala dönti el. Mivel kísérleteink során igen fontos szempontunk volt annak megfigyelése, hogy mennyiben támaszkodhatunk a tanítási órákban a tanulók önálló tanulására, alkalmaztuk a csoportos módszert az anyagközlés során is. Ezzel egyrészt gazdaságosabbá tettük a tanítást, másrészt ránevelhettük 48