Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)
tanulóinkat arra, hogy a tankönyvet munkaeszközként közösen használják. Az időnyerésnek itt azért is nagy a jelentősége, mivel az ismeretközlés természetesen igen gyakori a nyelvtantanítás során is. Ezeken az órákon a csoportos foglalkozást elsősorban nevelési célkitűzések indokolták. A csoportos munka és az önálló tanulás kombinálásával dolgozhatjuk fel mindazt az anyagrészt, amellyel kapcsolatban a tanulóknak az alsó tagozatból már vannak ismereteik (pl. a hangok helyesírását, az elválasztást, az igeragozás egyes fejezeteit, a szófajokat, a mondatrészeket stb., stb.). Ennek a feldolgozásformának igen nagy didaktikai előnye, hogy elég sok időt nyerhetünk vele, amit aztán gyakorlásra fordíthatunk. Már az 1962-es nemzetközi pedagógiai munkaértekezleten elhangzott a figyelmeztetés: Oktató munkánkban igen sok időtartalék van [11]. Használjuk fel ezt a rejtett tartalékot! így pl. a 6. o.-ban összevonhatjuk 1 órára A melléknév és helyesírása, egy másikra A fokozás és helyesírása című fejezeteket, hiszen mind a melléknévvel, mind a fokozással kapcsolatban vannak a tanulóknak előzetes ismereteik. (Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy pl. a 6. o. nyelvtankönyvének 29. oldalán már ilyen feladatot kap a tanuló: Csoportosítsuk a szöveg mellékneveit alap-, közép- és felsőfok szerint! — Ezután következik a melléknév fogalmának meghatározása, helyesírási törvényszerűsége, majd a melléknév fokozása, ezután a fokozott melléknevek helyesírása (30—31. o.). A melléknévvel kapcsolatos tudnivalók rögzítését a következőképpen végeztük el: Az első órán tisztáztuk a melléknév fogalmát. Ezután a csoportok különböző szövegrészeket kaptak (5 csoport, 3-ban 4, 2-ben 5 tanuló, összesen 22). A szövegrészletek a következők voltak: 1. Tavasz volt már, lágy déli szél lengedezett, a lombok víg zöldbe öltöztek. Kizöldült a Szarva s-árok is, s komor csendjét édes hangok űzték messzire. De madárdalnál is szebben hangzott a kerek toronyból a hegedű édes-bús hangja. 2. De nagyon különös kard volt az! Arany a markolata, s az volt a legkülönösebb, hogy amint a kardot kezébe vette, egyszerre maga előtt látta az egész világot, ren gete g erdőket, végtelen tengereket, fényes városokat, rettentő hadseregeket. 4 49
