Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

Miután minden tanuló megalkotta a maga példáit, a csoport ellenőrizte azokat, és azt, amit a csoport legjobbnak ítélt, felírták a táblára. Frontális ellenőrzéssel az osztály megállapította, jól oldották-e meg a csoportok feladatukat. Utolsó feladatként minden csoportból egy tanulónak megadott szavakból (mágneses táblára felfüggesztett szósorozatból) kellett az előbbi utasításnak megfelelő szószerkezetet összeállítani (határozóragos névszó ige stb.). Közben a csoport többi tagja analógiás példát alkotott közös munkával, s a megszerkesztett mondatot a csoport egy másik tagja felírta a táblára. A következő szószerkezetek alakultak ki a táblán elszórtan elhelyezett szavakból: iskolába jár hegyek között él kijjebb lépett nála tartózkodik kertből szaladó gyerek A tanulók ezeket az analógiás példákat alkották: Marika az utcán megy. Pali után Jóska következik a tornasorban. Hol voltál tegnap? Itt voltam! Tőlem kérdezték a leckét. Az osztályba érve köszöntem. Amint a példák is mutatják, egyik csoport ügyesebben, a másik sematikusabban oldotta meg a feladatot. Külön dicséretet érdemelt a 3. csoport munkája, mert olyan formát (kérdő) adtak megoldásként, amilyenről még nem volt szó, és az 5. csoport megoldása, ahol másfajta igenévvel alkottak szerkezetet, mint amilyen az előző példában szerepelt. A feladatok sokszínűségéből következik, hogy egyetlen tanuló sem vonhatta ki magát az órán a munkából. így hát semmi nehézséget sem jelentett az óra végén válaszolni az összefoglaló kérdésekre: Mi a helyhatározó? Mik a kifejezőeszközei? Milyen mondatrészhez kapcsolódhat? Mi a képes helyhatározó? 41